Levéltári Szemle, 26. (1976)
Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - ADATTÁR - Izsák Lajos: A Radikális Demokrata Pártszövetség programja, 1948 / 133–141. o.
szövetség megalakulásakor még csak politikai együttműködést jelentett a pártok önállóságának fenntartása mellett. Létrejöttét az egyesülés befejezése előtt álló munkáspártok jóindulatúan vették tudomásul és az elhatározást támogatták: "A magyar demokrácia mindig nagyon nagy szerepet szánt a dolgozó kisemberek és nagy szerepet szánt ama részének is, amely a Radiális Demokrata Pártszövetséghez tartozik — állapitotta meg a Szabad Nép a pártszövetség megalakulása alkalmából — Nem zárja tehát el ajtaját azok előtt a szervezetek előtt sem, amelyek ma a koalición kivül állanak, de amelyek a demokrácia épitésében tevékeny részt akarnak vállalni. " (21) A pártszövetségnek azonban mint politikai tényezőnek az adott körülmények között már nem volt nagy jelentősége, hiszen tényleges politikai erőt Magyarországon már csak a koaliciő pártjai, közülük is elsősorban az egyesülés befejezése előtt álló munkáspártok képviseltek. A Radikális Demokrata Pártszövetség alábbiakban közölt programja a Gorzó-család hagyatékában található. Ez a dokumentum a Polgári Demokrata Párt elnöki tanácsa 1948. április 11-i ülésének jegyzőkönyvéhez van csatolva. A szóban forgó ülésen — ahol egyébként 33-an vettek részt — Kabakovits József ismertette a pártszövetség megkötésére tett javaslatot, valamint a szabályzattervezetet, illetve programot. A PDP elnöki tanácsának ülése mind a pártszövetség megkötésére irányuló javaslatot, mind pedig a szövetség programját egyhangúan szavazta meg, azaz fogadta el. A dokumentumot 'nem hozták nyilvánosságra, a pártok sajtóorgánumai (Világ, illetve Haladás) sem közölték. Megjegyezni kivánjuk, hogy a dokumentum első részének, pontosabban a bevezető résznek az utolsó bekezdése csak kézirásban maradt fenn. (22) A RAD T KÁL1S DEMOKRATA PÁRTSZÖVETSÉG PROGRAMJA A Radikális Demokrata Pártszövetség őszintén óhajt a népi demokráciában tevékeny részt venni. Azokat az elemeket kivánja tömöriteni, és munkába állitani, akik nem tagjai ugyan egyik jelenlegi koaliciós pártnak sem, de kifogástalan múltjuk és demokratikus meggyőződésük aj.apján jogot szereztek arra, hogy a magyar közéletben és termelésben tevékeny szerepük legyen. Ezek az egyedek kimondottan kispolgári életkörülmények között élnek: iparosok, kereskedők, önálló foglalkozású egyének, orvosok, mérnökök stb. de vannak szép számmal demokratikus "polgárok" az agrár, tisztviselői, értelmiségi stb. rétegekben is. A mi "polgári" demokráciánk nem klasszikus értelemben veendő, hanem ugy, hogy az állam minden "polgára" demokrata kell, hogy legyen. Ebben az értelemben tehát polgár, illetőleg állampolgár a nép minden egyes fia. A mi polgári demokráciánk ezek szerint tulajdonképpen azonos a népi demokráciával. Mi mégis a különbség a munkáspártok és közöttünk? Egyenesen ki kell mondani, hogy a marxista-leninista elmélet és gyakorlat alapvető kérdéseit tiszteletben tartjuk, egyrészét magunk is helyeseljük, más vonatkozásokban azonban és elsősorban gazdaságpolitikai vonatkozásokban toleranciát és megegyezést kivánunk a kétségtelenül meglevő és fontos feladatokat teljesitő kispolgári rétegek, illetőleg egyedekkel szemben. Ezt a gyakorlati türelmességet az erős kommunista hatalom nemcsak elbirálja, de minden vonatkozásban előnyére is szolgál. 136
