Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - ADATTÁR - Izsák Lajos: A Radikális Demokrata Pártszövetség programja, 1948 / 133–141. o.

Izsák Lajos : A RADIKÁLIS DEMOKRATA PÁRTSZÖVETSÉG PROGRAMJA (1948) Az 1947. augusztus 31-én lezajlott országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja (Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt és a Független Kisgazdapárt) megkapta a szavazatok több mint 60%-át. De a választási szövetségen belül, a korábbiakhoz képest lényegesen megváltoztak az erőviszonyok. Amig az FKGP 1945-ös eredményéhez képest közel 2 millió szavazatot vesztett, addig az MKP az ország legnagyobb és legerősebb pártja lett. A választások ugyanakkor rávilágítottak arra is, hogy Magyarországon a polgári jobboldal még mindig számottevő befolyással rendelkezik, hiszen a szavazatok mintegy 40%-a a hat ellenzéki párt között oszlott meg, de távolról sem arányosan. Amig ugyanis a Demokrata Néppárt szerezte meg a szavazatok 16%-át, a Magyar Függetlenségi Párt pedig 14%-át, addig a többi ellenzéki párt csupán "töredék-párt"-nak bizonyult. (1) A választások után igen bonyolult belpolitikai helyzet alakult ki az országban. A választások eredményei ugyanis átmeneti megrázkódtatást, más szóval "pánik hangulatot" idéztek elő elsősorban az SZDP és az FKGP soraiban. A választások után kibontakozó politikai válságot a jobboldal erői arra akarták felhasználni, hogy kisérletet tegyenek a koaliciő felrobbantására, és egy jobboldali fordulat végrehajtására. A jobboldali törekvések visszaszoritása mellett a baloldal számára fontos kérdéssé vált az uj kormány létrehozása és az uj kormány programjának a kidolgozása is ebben az időszakban. Ugyanakkor ez a periódus igen fontos része volt annak a nagyobb időszaknak is, amikor a magyar belpolitikában a hatalom birtoklásáért folyó küzdelem, a nemzetközi szintéren pedig az imperializmus és szocializmus erőinek mind élesebbé váló harca állt a középpontban. Azok a célok ugyanis, amelyeket az MKP 1946 őszén ülésező III. kongresszusa tűzött ki, nagyrészt már megvalósultak, vagy a megvalósulás stádiumában voltak. 1947 őszén az élet uj kérdéseket vetett fel, amelyekre választ kellett adni, olyan uj feladatok merültek fel, amelyeket meg kellett oldani. Ehhez a munkához a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának megalakulása, illetve a Lengyelországban 1947 szeptemberében összegyűlt pártok — köztük az MKP — tanácskozása nemcsak útmutatást, hanem egyben ösztönzést is adott. (2) A nemzetközi helyzet alakulása és a Tájékoztató Iroda megalakulása, illetve határozata természetesen hatást gyakorolt a Magyar Kommunista Párt politikájára is. Az MKP a maga tennivalói között első helyen az uj koaliciő kialakitására irányuló politika végrehajtásának meggyorsitását, vagyis a Függetlenségi Front átszervezését jelölte meg. (3) A feladatok végrehajtása során a forradalmi átalakulás Magyarországon is nagyobb lendületet vett. A választások idején kialakult pártpolitikai struktúra 1947 őszén egyébként is bomlásnak indult. Ugyanakkor a koalició és az ellenzék között még erősebb lett a határvonal, kezdetét vette a konzervatív-liberális polgári ellenzék és képviselőinek a hatalomból való kiszorítása. Ez utóbbi folyamán került sor a Polgári Demokrata Párt és a Magyar Radikális Párt szövetségének a létrehozására is. 133