Levéltári Szemle, 26. (1976)
Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - IRODALOM - Vass Előd: Baranyai helytörténetírás 1973. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Szerk.: Szita László. Pécs, 1973. / 202–204. o.
Bezerédy Győző , a Magyar Történelmi Társulat dél-dunántuli csoportjának nevében határozati javaslatot terjesztett be. Az öt pontos határozati javaslat a konferencia eredményeit foglalta össze: a dél-dunántuli négy megye tanácsa a komplex regionális kutatást támogatja, 1975-ben Tolna megye Tanácsa a rendezője a következő konferenciának, a tudományos program összeállításában a jelenlevő intézetek vegyenek részt, a rendező megye a munkálatok eredményeit tegye közzé, végül 1977-ben Somogy, 1979-ben Baranya megye legyen a rendező. Benda Kálmán, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa, elnöki zárszavában hangoztatta, a konferencia eredménye, hogy különböző tudományos területek kutatói fogtak itt most először össze. A kezdeményezés kutatási célját viszont az államigazgatásnak kell kijelölnie. Ez a múltból a jövőbe vezető ut, amely nem mellőzheti a közigazgatás vizsgálatát bármilyen kényes is ez esetleges helyi vonatkozásokban — mondta. Vass Előd BARANYAI HELYTÖRTÉNETÍRÁS 1973 A Baranya megyei Levéltár Evkönyve Szerk.: Dr. Szita László Pécs, 1973, 424 1. A kötet szerkesztői bevezetésében legelőször a Baranya megyei Tanács V. B. 1971. évi határozatáról a "Baranyai Monográfia Sorozat" tervezetéről számol be, A "Baranyai Monográfia Sorozat" c. 25 kötetre tervezett helytörténeti kiadványsorozat kiadása a szerkesztő véleménye szerint is csak akkor tölti be rendeltetését, ha a korábbi monográfiák forrásanyagát túllépi. Félő azonban, hogy ugyanazt a tényanyagot olvashatjuk majd más szerkesztésben, amit a baranyai helytörténetirás már a XIX. század végére összegyűjtött. De arról, hogy ez ne igy legyen, pontosan a megyei levéltár 1968 óta megjelenő évkönyv sorozata gondoskodik, mert az uj források feltárását fő céljául tűzte ki. Ezt a feladatot az évkönyvek eddig megjelent kötetei teljességgel teljesitették is. A jelen 1973. évi kötet megjelenéséhez az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc 125. évfordulója adott aktualitást. Az egész kötetet egy évforduló aktualitásához kötni csak akkor érdemes ha az eredeti levéltári kutatásokon alapuló adatfeltárást tesz közzé s nem a szokványos ünnepélyes összefoglalások szintjén mozog. A kötetben megjelent tanulmányok az első átolvasásra is két jelentős uj színfoltot tükröznek: a szélesebb adatfeltárást és a megyehatáron való kitekintést, ami a kötet sikerét eleve hivatva van teljesíteni. Szüts Emil, Baranya megye 1848-1849-ben c. tanulmánya áttekinti Pécs-Baranya társadalmi és gazdasági helyzetét 1848 előtt, majd a pesti forradalom kitörésétől, annak baranyai visszhangját s további eseményeit 1849. jul. 15-ig apró részletezéssel irja le. De nem elégszik meg az események pusztán időrendi közlésével, hanem azok társadalmi okait uj adatokkal igazolva igyekszik feltárni. Kopasz Gábor, A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848-1849-ben c. tanulmánya, 1848. márc. 15-től részletesen végigvezeti a nemzetőrség szervezését 202
