Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - IRODALOM - Lakos János: Gergely Ferenc–Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918–1921 között. Baja, 1974. / 187–189. o.

lyes angol-olasz fellépés csillapította le. A könyv figyelemmel kiséri a munkásmozgalom további alakulását, elemzi az egyes csoportok közötti ellentétek kiéleződésének okait csakúgy, mint a Horthy-rezsim katonai, politikai és propagandisztikus előkészületeit a visszacsatoláshoz. Alaposan kidolgozott alfejezet foglalkozik a KMP baranyai kérdésben kialakított korántsem egységes állásfoglalásával. A moszkvai csoport — távol az eseményektől, megbízhatatlan hírforrásokra utalva — nem volt képes a helyzet reális elemzésére. A bécsi kommunista emigráció eleinte józanabbul ítélte meg az eseményeket: az SHS állam mozgatója a kérdésben a szén, a "Baranyai Köztársaság", az autonómia Ígérete nem más mint merő taktikázás a terület esetleges megtartása érdekében. Ennek megfelelően óva intette a munkásokat az illúzióktól, s megfelelő taktikát dolgozott ki számukra. A szerzők sajnálatosnak tartják, hogy a kiürítés bekövetkeztekor a frakcióharcok szabdalta bécsi csoport is elrugaszkodott a realitástól, s a munkásság önálló, offenzív harcára hivott fel. 1921. augusztus 14-én, amikor a "Háromszög" Magyarországhoz történő viszszatérése napok kérdése volt, a Pécsett ülésező területi szakszervezeti kongresszus kikiáltotta a "Baranyai Köztársaság"-ot. Szerzők a lépés társadalmi, politikai, személyi mozgatóerőiről szólva szerencsére mértéktartők maradtak (főleg ami az un. októbrista emigrációt illeti), a rendelkezésükre álló források ugyanis nem tették lehetővé biztos Ítéletek kimondását. Leírásuk jól érzékelteti a zűrzavaros eseményeket. Értékes adatokat kapunk a kiürítés illetve visszacsatolás lebonyolításának eseményeiről. Szerzők komoly figyelmet szentelnek Nyugat-Magyarország Baranyával való junktimba állítása, az ellenforradalmi csapatok jó előre kidolgozott, s mindenekelőtt a széntermelés biztosítása érdekében békésnek, megtorlástól mentesnek hirdetett bevonulása kérdésének. Aprólékosan felidézik a két hadsereg súrlódásokkal teli mozdulatait, a munkásság magatartását. Arra a kérdésre is meggyőző választ kapunk, hogy vajon az ellenforradalmi rendszer mennyire tartotta be fennen hangoztatott békejobb-nyujtási "szándékát". Találkozhatunk a jóvátétel kérdésére vonatkozó utalásokkal is. Szívesen vettük volna, ha a szerzők a nemzetiségi kérdés vetületeit árnyaltabban kidolgozzák és a végére egy rövid, a "Háromszög" történetének általános értékelését tartalmazó fejezetet beiktatnak. Mintent egybevetve Gergely Ferenc és Kőhegyi Mihály kitűnő könyvet adott kezünkbe, mely elsősorban munkásmozgalmi téren adatgazdag. A mü értékét tovább növeli a bajai múzeumban őrzött, az érintett eseményekkel kapcsolatos 25 plakát teljes, mellékletben közlése, valamint a térképvázlatokat is tartalmazó képanyag. A könyv nagymértékben gazdagítja a baranyai kérdésről eddig szerzett ismereteinket. Lakos János 1:89