Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - Izsák Lajos: Az Új Magyar Központi Levéltár forráskiadvány-sorozata / 15–22. o.

ténetének első fél évtizede egyébként is olyan öt esztendőt fog át, amely alatt lezajlottak Magyarország történelmének legdöntőbb változásai: a népi demokratikus forradalom győzelme, a proletárdiktatúra kivívása, és megkezdődött a szocializmus épitése. Ebben az időszakban egyúttal végbement a kapitalista államigazgatás szocialistává való átalakítása is. A források a magyar népi demokrácia történetéhez sorozat tématervében szerepel a magyar szénbányászat 1945-1949 közötti történetének időszakából a mezőgazdaság, az oktatásügy, valamint a közlekedésügy 1945-1948 közötti helyzetéről, továbbá a belkereskedelem, az egészségügy 1945-1949 közötti történetének; a nehézipar 1945-1950 közötti fejlődésének és a Gazdasági Főtanács tevékenységével kapcsolatos legfontosabb és legjellemzőbb iratoknak a publikálása. A fentieken tul is nagy érdeklődésre tarthat számot olyan elsődleges forrásanyag, mint a Minisztertanács jegyzőkönyvei 1945-1950 megjelentetése, amely szintén szerepel az emiitett tématervben. A tervezett sorozatból elsőként felszabadulásunk 30. évfordulójára a "Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből 1945-1949" c. kötet (Kossuth Könyvkiadó, 1975. 623 old.) látott napvilágot, amelyet az UMKL a Nehézipari Minisztériummal közös kiadványként jelentetett meg. A forráskiadvány dokumentumait Erdmann Gyula és Pető Iván állitotta össze, ők irták a kötet bevezetőjét is. Ebben a szerzők a kötet céljaként a felszabadulás után elsőként államositott iparág, a szénbányászat háború utáni helyzetének és a hároméves terv végéig elért fejlődésének bemutatását jelölik meg. Ugyanakkor tegyük hozzá, hogy a kötet bepillantást nyújt a korszak politikájába, de az anyag jellegéből és tartalmából következően elsősorban gazdaságtörténetébe. A kötet iratanyagának döntő többsége az UMKL, az Országos Levéltár, valamint a SZOT Központi Levéltár anyagából került ki, de találhatók benne az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének Archívumában és a Minisztertanács Irattárában a szerzők rendelkezésére bocsátott iratok is, amelyeket jól egészítenek ki a szak-, illetve a bányászsajtó egy-egy cikke, valamint néhány már korábban más kiadványban megjelent dokumentum. A kötet több mint 300 iratát öt fejezetre osztva, a dokumentumokat kronologikus rendben tették közzé az összeállítók, ahol ettől eltértek (pl. az államosítással foglalkozó fejezetben) az teljesen indokolt volt, mivel a hosszan elhúzódó problémákat igy összefüggésükben tudták bemutatni. Pető Iván és Erdmann Gyula külön érdeme a kötet végén található "Függelék" összeállítása és publikálása, amely a korszak iparágaira vonatkozó lényegesebb adatait, a feldolgozott forrásanyag jelzeteit, a rövidítések jegyzékét, valamint a név- és helységnévmutatőt foglalja magába. Ezek nemcsak a gyűjteményt egészítik ki hasznosan, hanem egyúttal jól szolgálják a kötet dokumentumának és az egész korszaknak a jobb megértését is. Az induló sorozat első kötetének a megjelenése felvet néhány olyan problémát is, amely a továbbiakban a sorozat többi kötetét is érintheti. Ezek közül az első helyre kívánkozik annak a kérdésnek a tisztázása, hogy egy ilyen nagyformátumú vállalkozás esetében milyen legyen a tudományos tájékoztató, amit nevezhetünk bevezetőnek, vagy bevezető tanulmánynak is. A szóban forgó kiadvány összeállítói — mivel a témát monografikusán is feldolgozták és az várhatóan meg is jelenik — a kötet bevezetőjében egy rövid, vázlatos történeti áttekintést nyújtanak a szénbányászat történetében 19451949 között lezajlott fontosabb változásokról, illetve azok követelményeiről. Elképzelhető viszont az, hogy a sorozat következő köteteinél a téma monografikus feldolgozása nem készül el, az viszont a kutatók számára káros lenne, ha emiatt a dokumentumok csak késve kerülnének publikálásra. Ugyanakkor a szélesebb olvasóközönség, vagy az érdeklődők számára viszont a vázlatos bevezető kevés. 16