Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás: A levéltári raktárak fizikai-kémiai paramétere / 157–167. o.

LEVÉLTÁRI TECHNIKA Schols Tamás: A LEVÉLTÁRI RAKTÁRAK FIZIKAI-KÉMIAI PARAMÉTERE Az egy helyen sokáig és nagy mennyiségben tárolt, ugyanazon papíranyag alapvetően meghatározza a tárolő raktár legnedvessegi körülményeit. A papir hőmérséklete által befolyásolt egyensúlyi nedvességtartalom a döntő ebben a kérdésben. Ebből következik, hogy a feladat, olyan raktározási körülményeket kialakítani, melyek során a papir hőmérséklete állandó. Ahhoz, hogy az ideális tárolási körülményeket előírhassuk, meg kell állapítani, hogy milyen hőmérséklet intervallum jöhet számításba a levéltári raktározás során. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A levéltári építkezések szerte a világon komoly gondot és feladatot jelentenek a szakembereknek. Elég jelentős irodalma van ennek a kérdésnek, különösen az 50-es évek közepétől kezdve találkozunk épülő, vagy már felépített levéltárak leírásával. Bernhard Zittel 1968-ban megjelent összefoglaló munkája, amely a levéltári raktárak világításával és szellőztetésével foglalkozik (1), összegyűjti a különböző nemzetközi gyakorlatot a levéltári raktárakban ajánlott legnedvessegi és hőmérsékleti adatokra. A gyakorlatban elég széles intervallumban adják meg az elfogadható hőmérsékleti és legnedvessegi adatokat, a különböző országok szakemberei: Koch (2) szerint a 3 °C-os hőmérséklet alá sohasem szabad kerülnie a raktár hőmérsékletének. Grenoble-ban 10 °C-ra állították be a raktárfütést, Koblenzben 12 °C, Colmarban 14 °C az elfogadott raktárhőmérséklet. Heuberger klimaszakember a hőmérséklet értékének alsó határaként 10 °C-ot szab meg, ideálisnak a 15-20 °C közötti értéket tartja. Duchein (3) 15-20 °C-ot ajánl, a Párizsi nemzeti könyvtárban 12-24 °C az elfogadott, Szovjetunióban átlagosan a 17 °C-ot tartják jónak (4). Az amerikai könyvtáraknál 15 °C-ot stb. Tehát látható, hogy igen széles hőmérsékleti intervallumot fogadnak el a szakemberek jó tárolási feltételként. Ennek oka alapvetően abban kereshető, hogy az illető intézmény mikor épült, és milyen gépészeti berendezések adottak. Nyilván egy régi épitésü, és nehezen vagy egyáltalán nem fűthető raktárakkal rendelkező épületnél az évi átlagos középhőmérséklet körüli értéket kell elfogadhatónak tartani, mig egy modern, esetleg klímaberendezéssel is felszerelt raktárban könnyebb az állandó és igen szűk intervallumban előirt hőmérsékletet és légnedvességet tartani. A relatív nedvességtartalom elfogadott értékeinél is ugyanilyen széles intervallumot találunk, ha a nemzetközi ajánlásokat figyelembe vesszük, Carbons (és az amerikai szakemberek szerint) 40-70%-ot, a párizsi Nemzeti Könyvtárban 40-60%-ot, Hauberger 40-70%-ot, levéltári raktárakban 40-65%-ot, Plumbe alsó értékként 45%-ot, 157