Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - Horváth Ferenc: A szabadművelődés története, 1945–1949 / 77–91. o.

A tájértekezletek mindig konkrét tapasztalatokról, a végzett munkából indultak ki, s megoldandó konkrét munkafeladatokra vonatkozó munkamegbeszélések voltak. Volt a VKM-nek a szabadművelődést érintően 1947. április 3-tól hivatalos szakmai orgánuma is, a Szabadművelődési Híradó, amely elvi és módszertani utasításokat adott az apparátusnak, s a szabadművelődés ideológiai és szakmai fejlődése szempontjából igen fontos forrásanyag. V. Művészeti tevékenység A legnehezebb feladat szerteágazó voltánál fogva a művészeti tevékenység áttekintése. Hadd említsem meg itt is, hogy az apparátus maga igen keveset rendezett, azt általában a társadalmi szervek végezték, mégis az iratok általában áttekintő képet adnak erről a tevékenységről is: egyrészt az anyagi támogatás kérése kapcsán, másrészt azért, mert a szabadművelődés mint hatóság, hivatalosan engedélyezte az öntevékeny művíszeti csoportok műsorát, színdarabjait a rend őrsági engedélyt megelőzően. Nem a szabadművelődés felügyelete alá tartozott, de anyagi összefüggései révén sokat tudhatunk meg a város, Szombathely zenei életéről a Filharmóniai Társaság fennmaradt irataiból, annak szervezetéről, műsorairól, tevékenységéről és hangversenyeiről. Más zenei vonatkozásban a szabadművelődés kezdeményező is volt két irányban: rendszeresen rendezett és anyagilag is támogatta az üzemi hangversenyeket, másrészt kiváló vendégművészek, szólisták megyei, falusi körútjait szervezte és finanszírozta. A vokális zene terén is igen sokat tett a vezetőképzésen kívül, elsősorban kórustalálkozók szervezésével, amelyek közül kiemelkedik az 1948-as kultúrverseny zenei része, s főleg az 1949* évi pünkösdi országos dalosünnepsegek, a Bartók Béla Szövetséggel való közös rendezésben. Anélkül, hogy a színjátszó, népi tánc és bábjáték előadások, a rendszeres mesedélutánok rendkívül gazdag eseményeit részletezném, arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az engedélyezési lajstromokból nyomon követhető mind a város, mind a falu Ízlésének fokozatos fejlődése, a giccs elleni harc állomásai, s különösen szabadművelődési apparátus által évente minden művészeti ágban rendezett kultúrversenyek jó hatása. A kultúrversenyék fő nevelő hatása abban mutatkozott meg, hogy jó, színvonalas műsorválasztásra kényszerítette a csoportokat, a verseny-jelleg pedig a szakmai, művészi kivitel minőségére serkentette őket. A kultúrversenyék közül kiemelkedett a szabadságharc 100. évfordulójára rendezett nagy országos mozgalom 1948-ban, amelynek különcsomója áttekintést ad a megye öntevékeny művészeti csoportjainak helyzetéről, mivel azon szinte minden község csoportja valamilyen művészi ágban részt vett. 89