Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - Horváth Ferenc: A szabadművelődés története, 1945–1949 / 77–91. o.

A szabadakadémia általában a városok privilégiuma volt, itt már középiskolán felüli szinten tartottak előadásokat értelmiségi köröknek is, nem volt módszertanilag olyan rendszeres, mint a szabadiskola, nem adott bizonyítványt, közönsége is a témák szerint változhatott, inkább szabadegyetem jellegű volt. Legmagasabb szintűek a népfőiskolák voltak az ismeretterjesztés vonalán, bennlakásosak, éves tantervekkel, rendszerint megyei vagy állami támogatással (Alsószeleste). Ez szabályszerű oktatási intézmény volt igazgatóval és tanárokkal, s igen sok kiválóságot neveltek tehetséges parasztfiatalokból a későbbi idők számára, sok tehetséget fedeztek fel és hoztak napvilágra. II

. Könyvtárügy és irodalmi élet 1945 és 1949 között a szabadművelődés látta el mindazt a feladatot, amely később (1952-től) a megyei, majd járási könyvtárakra hárult. Mindenekelőtt felügyeletük során elvégezték a fasiszta könyvek selejtezését, a forgalomból való kivonásának ügyét, s a kialakuló könyvtári hálózat tiszteletdíjasainak szervezetéről, képzéséről gondoskodtak. Biztosítottak a megjelenő új könyvek tájékozódása érdekében ajánlási jegyzékeket, foglalkoztak vándorkönyvtárak szervezésével, azok utaztatásával (15-20 kötetes, faládában szállítható könyvtárakról van szó), s a minisztérium adta anyagi lehetőségek szerint rendszeresen ellátták a falusi ügyvezetőket könyvekkel, elsősorban olyanokkal, amelyekre tanfolyamok esetében szükség volt. Magának a megyei és városi felügyelőségnek is volt könyvtára, zenetára, szinműtára, amely a kulturális szervek részére, elsősorban falura kölcsönzött, mivel a városi, üzemi csoportok és a szakszervezet ezt maga oldotta meg. így látták el jó műsoranyaggal a falusi öntevékeny művészeti csoportokat . A szabadművelődés feladatai közé tartozott az olvasómozgalom fejlesztése, irodalmi köre (írócsoportja) is működött Szombathelyen, irodalmi művek kiadásáról gondoskodott kis mértékben, irodalmi esteket szervezett, íro és olvasó találkozókat, s ezek jórészt falun zajlottak le. Megünnepelték a könyvnapokat, s az irodalmi művek népszerűsítésére minden műsoros alkalmat felhasználtak, szavalókat képeztek ki, előadói tanfolyamokat rendeztek, s ennek során is igen sok népi tehetség került felszínre. III

. Művészeti képzés A felszabadulással soha nem látott méreteket öltött a megyében az öntevékeny művészeti tevékenység falun, .városon, üzemekben egyaránt. Olyan nagy volt az igény, hogy egyelőre a legnagyobb problémát a megfelelő művészeti vezetők hiánya okozta. így a szabadművelődesre hárult az a fontos feladat, hogy ilyen művészeti vezetőket neveljen, másrészt hogy ezeket időről időre szakmailag továbbképezze. 87