Levéltári Szemle, 25. (1975)
Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - KRÓNIKA - Ságvári Ágnes: Dániai útijelentés / 579–595. o.
gyűjtés sokszor esetleges, a különböző területeken más és más az őrzési ido (van ahol 30 év, van ahol 2). A terv- és térképtárat alig használják. Az anyagok védelmére és a jobb tájékozódás érdekében topográfiai rendben pontos katalógus készült. Ezen a házakra és utcákra vonatkozó minden lényeges adat szerepel: telekkönyvi bejegyzések a különböző korokból, felújítások, tulajdonosok neve. A térképek, tervek, fényképek keletkezésének dátuma. Egy-egy épület, utca mutatókartonjához az évtizedek sorrendjében elkészült térképekről fényképsor kapcsolódik. A kutatók erről kérnek másolatot és igy az eredeti anyagokat teljes egészében megóvják. A levéltár rendszeresen megjelenő évkönyve főleg részkérdésekkel foglalkozik. Ügyfélszolgálatuk mintegy 1700. A megkeresések nagy része családkutatás. Leszármazottak és ugyané témával megbizottak kutatnak fó'ként. Ezenkivül növekvő érdeklődés nyilvánul meg hivatal- és intézménytörténet iránt. Budapesti összehasonlítás szempontjából érdekes a "Nagy-Koppenhága" probléma. Kis ország viszonylag nagy agglomerációju fővárosáról van szó. Alapvető rendezési elv, hogy azt gyűjtik a Fővárosi Levéltárban, ami a főváros közigazgatási területéhez tartozik. Márpedig a közigazgatási terület Nagy-Koppenhágának viszonylag kis része. Újonnan csak azokat az anyagokat gyűjtik, amelyek Koppenhágához történt csatolás után keletkeztek, s ez minden esetben uj fond. Az adott területi egységek történeti anyagát fényképen, vagy kikölcsönzés utján kapják meg a másik levéltártól. A probléma levéltári szempontból egyszerűbb mint az életben. A gyakorlatban ugyanis az ipar, a kereskedelem, lakások szerves egységként történő, "városon kívülre telepítése", s az ezzel kapcsolatos beruházási és fejlesztési problémák a város életére visszahatnak, a város gazdaságával szoros kapcsolatban állnak, ugyanakkor megyei és országos hatáskört érintenek. E problémák "tükrözését" azonban a levéltár nem vállalja. Részletes tárgyalást folytattam a BFL szerkesztésében készülő "Az európai fővárosok építészeti emlékei" cimü kiadványról. A koppenhágai várostörténeti bizottság (amely egyébként egyesületként is működik, mintegy 700 taggal), érdeklődést mutatott, az általuk irott szöveget francia és angol nyelven küldi meg. Vállalta a fényképanyag kiadására viszonylag olcsó lehetőségek megteremtését és kilátásba helyezte a kb. 30 kiadvány á 10 dollárért történó' megrendelését. IX. Levéltáros Szövetség Tömöríti az ország levéltárosait. Belépődíj 30 korona. Ülést évente hatszor tart, az összejövetelek fakultatívak. A Szövetség évente egyszer közgyűlést rendez, 2 évenként 4-5 napos szemináriumokat, amelyeken a területi levéltárak problémáit, vagy a korszerűsítéssel kapcsolatos feladatokat, esetenként pedig a továbbképzés tematikáját vitatják meg. Az utolsó szeminárium tárgya a levéltárak és községi irattárak kapcsolata volt. A Levéltáros Szövetség működését azért tartják 592