Levéltári Szemle, 25. (1975)
Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - KRÓNIKA - Mervó Zoltánné: Konferencia a Hajdú-Bihar megyei helytörténetírásról / 576–578. o.
tek, a kutatás megindulhat. Az 1209-tol rendelkezésre álló sokrétű anyag hasznos forrása lehet a helytörténeti kutatásnak. Dr. Tar Károly, Debrecen megyei Város Tanácsa Művelődésügyi Osztályának helyettes vezetője itt jelentette be, hogy a városi tanács mintegy 100 iv terjedelemben három munkát jelentet meg a közeljövőben: a debreceni szinészet története, Debrecen zenei élete és Debrecen ipartörténete cimmel. Ugy érzi, e tanulmányok jelentós segitséget adnak a debreceni monográfiához. Eddig sok résztanulmány jelent meg a város történetéről s a 210 ivre tervezett monográfia lehetőséget ad az összefüggések elemzésére. Az eddigi eredmények szükségessé teszik az összegzést, természetesen a monográfia kiadása nem jelent befejezettséget, mert a kutatás ezzel még nincs lezárva. Vörös Károly javasolta a jelenlévőknek, hogy a helytörténeti kutatásról célszerű volna vitát rendezni. Legelőször a hajdukutatas tapasztalatait kell összegezni, a konklúziókat levonni. Ez segitséget adhat a regionális kutatás számára is. Hangsúlyozta, hogy a levéltári segédletek és statisztikák nem pótolhatják a kutatómunkát. Rendkivüli fontosságot tulajdonit az Egyházkerületi Levéltár anyagának. Felhivta a figyelmet, nehogy csak egyházias szempontokat érvényesítsünk, történészként kell vizsgálni az anyagot. Helytelen lenne kihasználatlanul hagyni az értékes forrásokat. A debreceni monográfia kiadását aktuálisnak, tiszteletre méltó vállalkozásnak itéli s a 38 szerzőből álló irói gárda garancia lehet az időbeli kivitelezésre is. Dr. Szendrey István egyetemi tanár hozzászólásában nagyra értékelte Békés megye helytörténeti munkáját is. Számos olyan helytörténeti munka jelenik meg, amely tudományos igénnyel lép fel, de nem az. Ezeket csupán forrásoknak tekinthetjük a jövő történeti kutatómunkájához. Tovább kellene lépni a regionális kutatások megteremtéséhez, ehhez azonban szükséges volna az Akadémia támogatása, de segithetne a Honismereti Bizottság is. Ugy érezzük, az eló'adói konferencia megszervezése fórumot biztosított a helytörténeti kutatóknak ahhoz, hogy külső szemlélő értékelését hallják eddigi munkájukról. Örülünk, hogy a "szemléző" Vörös Károlynak jó benyomásai alakultak ki a hajdú-bihari kutatók helytörténeti munkásságáról, különösen kedvezően értékelte a levéltári segédletkészítés eredményeit. Mindezek miatt a résztvevők gazdag tapasztalatokkal távozhattak az előadásról, melynek teljes anyagát a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Evkönyvének II. évfolyamában tesszük közzé. 578