Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - KRÓNIKA - Hetényi Iván: A Dunaujvárosi Levéltár megnyitása / 571–576. o.

anyagát Dunaújvárosban levéltárban elhelyezni. Annál is inkább, mert a városépités kezdeti időszakában az államigazgatási szervek jó néhány hatáskörét az emiitett vállalat látta el. A város jellegét megadó Dunai Vasmű esetében csak erősen szelektált levéltári anyaggal lehet számolni, az intézmény méreteinek és befogadóképességének korlátozott volta miatt. A levéltár gyűjtőterülete továbbiakban kiterjed a Dunaújvárosi járás 2 nagyközségére - Ercsi és Pusztaszabolcs -, valamint 15 községére. Dokumentálni kivánja a levéltár a községek életében végbement változásokat. Például Hercegfalvából hogyan lett Mezőfalva, a Zirci Apátság Eloszállási Uradalmától miként vált függetlenné Előszállás, hogyan alakultak ki uj községekként Nagykarácsony, Besnyo és a görög falu, Beloiannisz. A gyűjtőmunka terén problémát jelent, hogy A levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. sz. törvényerejű rendelet és a végrehajtása tárgyában kiadott 30/1969. sz. Kormányrendelet előírásainak betartására az érintett szervek nem minden esetben forditanak kellő gondot. Tapasztalható olyan jelenség, hogy a jelen erőfeszítései, problémái és gondjai elterelik a figyelmet a múltról. A levéltár rövid fennállása alatt már előfordult, hogy olyan ügyekben kértek felvilágositást, illetve adatokat saját üzemükről a dolgozók, amelyek még nem is kerültek a levéltár kezelésébe, ugyanakkor a vállalatuknál sem tudtak rájuk megbizható választ kapni. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala Elnöke 8/1973. (TK. 51.) MT TH sz. utasitása VII. fejezete részletesen szabályozta az iratok selejtezésével kapcsolatos teendőket éppúgy, mint a tanácsi szervek és a levéltárak együttműködését. Kevésbé részletes jogi szabályozás vonatkozik e tekintetben a termelő és szolgáltató egységekre, ahol érthetően elsősorban a könyvelési bizonylatok megőrzésére helyeznek fokozott gondot. Az is tapasztalható, hogy a levéltári munkát nem ismerik eléggé és ebből következően nem is értékelik kellőképpen a közvéleményben. Vannak, akik irattárral tévesztik össze, tevékenységét irattári munkával. A levéltár megnyitása kedvező helyzetet teremtett ilyen vonatkozásban Dunaújvárosban. De kedvező változások tapasztalhatók szélesebb körben a Népszabadság hasábjain, a Nok Lapjában és más sajtóorgánumokban megjelent cikkek nyomán. Elősegítette a helyzet pozitiv alakulását az a fokozódó érdeklődés is, amely a helytörténeti munka iránt tapasztalható. A levéltár egyaránt elo kivánja és fogja segiteni mind a helytörténeti kutatásokat, mind a honismereti munkát. Ez szükséges annál is inkább, mert a honismereti munkában és tanulmányokban - a hév és lelkesedés velejárójaként - mind gyakrabban lehet találkozni nem a valóságot tükröző megállapításokkal. Olyan adatokkal, amelyek nélkülöznek minden reális alapot, nem Írásos emlékeken, hanem labilis feltételezéseken, szubjektív véleményeken alapulnak.