Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - Farkas Gábor: A Fejér Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztályának iratkezelési rendszere, 1950–1956 / 49–68. o.

8131-1950-1951* Ingatlanfelajánlási ügyek tömegesen fordulnak elő, bár egyes rendelkezések szerint az ingatlanról való lemondást csak indokolt esetekben fogadhat el a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya. Elfogadás esetén, ha az nem a gazdasági év végén volt, úgy a félnek kellett továbbra is gondoskodni az ingatlan hasznosításáról, ő viselte annak minden terhét. Ingatlan lemondás 1950-1951-ben az ingatlan tulajdonos kezdeményezésére történt. A felek lemondási nyilatkozatot nyújtottak be a községi tanács vb-hez. Ezt a nyilatkozatot a Megyei Tanács VB. Mezőgazdasági Osztályához küldték. A lemondó nyilatkozat tartalmazza az ingatlantulajdonos nevét, lakhelyét, ill. ha közös tulajdon, akkor az összes ingatlantulajdonost felsorolja. Ezután a lemondásra került terület adatai következnek: az ingatlan mely közságben, illetve mely határban van, helyrajzi száma, a művelési ág, az ingatlan területe, kataszteri tiszta jövedelme (arany koronában kifejezve), mikor jutottak az ingatlanhoz, ill. hány gazdasági évben művelték? Amennyiben házingatlanról való lemondás történt, akkor a nyilatkozatban még feltüntették a szobák számát, s a ház használati idejét. A nyilatkozat záradékkalvégződik, mely szerint az alulírottak visszavonhatatlanul lemondanak a felsorolt ingatlanokról, további megkérdezésük nélkül beleegyeznek abba, hogy az államkincstár javára a tulajdonjogot a telekkönyvi hatóság bekebelezze. Az ingatlan lemondási eljárás elég egyszerűen ment végbe, éppen ezért kevés irat is keletkezett ez ügyben. A lemondó nyilatkozat mellett a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Mezőgazdasági Osztálya által kiadott véghatározat van, s az illetékes járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság végzése a kincstár részére történt bekebelezéséről. Lényegeben ezzel a három irattal az ingatlanlemondási eljárás be is fejeződött. Valamivel bonyolultabb volt a 600-1945. M.E.^sz. rendelet - 1946.

IX.te. -^alapján kiosztott birtokról való lemondás. Bár az egész akció végcélja, - az, hogy minél többen mondjanak le ingatlanaikról térítésmentesen az államkincstár javára - nem volt kétséges, de a juttatott ingatlanokról való lemondás politikai kérdésként vetődött fel, s ennek ellensúlyozására a hivatali ügymenet bürokratikus tendenciáit vonultatta fel a hatóság. Ezek esetében a lemondó nyilatkozathoz csatolni kellett a juttatott ingatlan telekkönyvi bekebelezését bizonyító végzést, a községi földigénylő bizottság elnöke aláírásával ellátott birtoklevelet, valamint egy jegyzőkönyvet, amelyben a felek kifejezték, hogy az ingatlanra szükségük nincs, s megokolják, miért nem tartanak arra igényt. (Ezek között gyakrabban szerepel az elköltözés, a munkaképtelenség, a földműveléssel való felhagyás stb.) Az előbbiek között soha nem szerepelnek a tulajdonképpeni okok: a mezőgazdaságra háruló nagy terhek, melyeket a törpe- és kisbirtokos parasztság 1950 után már egyáltalán nem, de a közép- ás gazdagparasztság is egyre kevésbé, majd 19541955 után már ő sem tudott elviselni. 1952-ben a hasonló ügyeket a 61. csoportszámon, az 1953-56 években a 614. szám alatt iktatták. Az ingatlanlemondási, illetve felajánlási iratokat kiselejtezni nem lehet. Az említett három alapirathoz csatolt egyéb jegyzőkönyvek, igazolások, telekkönyvi végzések az ügy szempontjából fontosak. 55