Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - IRODALOM - Koroknai Ákos: 125 Jahre Goldschmidt. Goldschmidt informiert... No. 21. 4/1972. / 520–524. o.

A jubileumi füzetben F. Kracht rövid összefoglalót nyújt a német gazdasági jogból. Célja, hogy kimutassa, hogy a mindenkori jogfelfo­gás mennyiben felelt meg a fejlődő ipar követelményeinek. Az áttekin­tés aktualitását különösen aláhúzza, hogy ma Európaszerte jogegysége­sitésre törekszenek (adó-, munkajog, stb. ). Áttekinti azt az utat, ame­lyet a német Bund 39 állama a jogegységesités terén 1861-ig - a né­met kereskedelmi törvénykönyv kidolgozásáig - megtett. Külön foglal­kozik az iparjoggal, mely a vállalkozások alapját képezi és az 1900­ban életbeléptetett polgári törvénykönyv jelentőségével. A tanulmány­nak azonban hiányossága, hogy miközben felvázolja az általános jog­történeti problémákat, nem tárgyalja ezekkel szerves összefüggésben a Goldschmidt cég viszonyait. Kracht a tó'kés vállalkozás szabadságát hirdetve elitéli a kényszergazdálkodási időszakok (pl. világháborúk) korlátozó intézkedéseit, melyek felboritják a "piacgazdaság" szabályait. De a piacot szintén "korlátozó" kartellek működését a racionalizálás jegyében mégis nélkülözhetetlennek tartja, csakúgy mint a Közös Piaci együttműködést, mely még nem oldotta meg maradéktalanul a tőkék szabad áramlását. Tanulságos összefoglalót készitett G. Perret is a vállalat védjegyei történetéről, melyek szintén tükrözik a Goldschmidt cég fejlődését. A kiadványnak ez a része szinvonalas vállalati propagandának is beillik. A Goldschmidt cég az 1894-ben kiadott védjegytörvényt követő első év­ben már bejegyeztette a TG monogrammot. A márkajegy 1904-ben, az alapitó neve után lett TEGO. A "Thermit" eljárás 1900 után vált világ­márkává. A Thermit eljárás 1902-i piaci elfogadtatása az első világ­háború idején következett be. Az aluminiumtermia tökéletesedésének kiadására a cég már 1928-tól jelentős sinhegesztési megrendeléseket kapott a Reichsbahn-tól, de a kereslet csak a II. világháború után len­dült fel. 1918-1939 között a Goldschmidt cég számos uj termékkel je­lent meg a fogyasztók előtt, a márkajelzés mind ismertebb lett. Az áruvédjegyek rohamos gyarapodására azonban 1939 után került sor. A sinek gyorsforrasztása beláthatatlan perspektívákat nyitott. A szabadal­mat 36 állam vette át. 1949-ben uj fejlesztési hullámot inditottak el a desinfekciós gyártmányok, melyek alapanyaga - az alkylpolyaminoecet­sav - a tébécé - bacillusok elleni hatékony küzdelmet biztositotta. (TE­GOL, TEGOLAN, stb. ) Javult és bó'vült a csapágyfémgyártás, a szili­konkés zitmények, Prodorit-lakkok, bitumenemulgátorok, ragasztók, stb. ujabb sikereket hoztak. Csak az NSZK-ban kb. 250 áruvédjegyét je­gyeztette be a Goldschmidt cég. A vállalattörténetben J. Quaserbath az adózás történetét tekinti át, kiemelve, hogy cége több adóreformot ért meg és adókötelezettségének mindig eleget is tett, de nem elemzi a vállalat által fizetett adókat, még a történeti idó'kben sem. G. H. Sanwald a tudományos üzemgazdál­kodást, a költségszámitás uj módszereit ismerteti, súlyt helyezve az 1970-ben megteremtett önálló vállalati elektronikus adatfeldolgozó rend­szerre. A jubileumi kiadvány zárszava F. Kornfeld tollából a "Zeitkritik", 523

Next

/
Thumbnails
Contents