Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - IRODALOM - Parniczki Andrásné: Forradalmi hétköznapok. Direktóriumi rendeletek Nógrád megyében 1919-ben. Összeállította: Erdős Istvánné. Salgótarján, 1974. Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 4. / 515–517. o.

korszaknak egy része igy eltűnne az ismeretlenségbe, ezért a szerző most teljességre törekszik a megyei direktóriumok és a járási direktóriumok hivatalos rendeleteinek közlésével. A megmaradt iratok jellege közigazgatási, de hiven bizonyitják azt a harcot, melyet a direktóriumok az erős és szilárd munkáshatalom megteremtéséért egy, az eddiginél fejlettebb, újszerűbb szocialista igazgatás bevezetéséért folytattak. A direktóriumi rendelkezések véletlen folytán maradtak meg Borosberény és Diósjenó' községekben. Itt óhatatlanul felmerül a levéltáros olvasó kérdése: Mi is az a véletlen, amely eme lényeges iratokat megmentette az utókor számára? Másrészt fájlaljuk a többi anyag megsemmisülését. A szerző megkönnyiti a tájékozódást azzal, hogy négy főcsoportba osztja a direktóriumi rendelkezéseket. I. Igazgatás Itt találhatjuk az uj állásokra való kinevezéseket, lemondásokat. Lényeges a közigazgatás átszervezéséről 1919. április 18-án kelt irat. II. Gazdasági ügyek, közellátás Mennyiségileg ez a rész nyújtja a leggazdagabb anyagot, ami teljesen érthető, hiszen az elsó' világháború okozta gazdasági, közellátási problémák ránehezedtek a fiatal Tanács-rendszerre. Az uj rend humanista jellegét bizonyitja nemcsak az, hogy az élelmezési gondokat igyekszik megoldani a lehetó's egeken belül, hanem mint a 67. számú dokumentum mutatja, az 1919 július 7-én kelt rendeletben a Járási Intézó'bizottság utasitja a munkástanácsokat "hogy a Vörös Hadsereg katonáival mindenütt a legnagyobb méltányossággal bánjanak és amennyiben módjukban van, minden szükségletüket elégitsék ki. De viszont kérem a munkástanácsokat, hogy semmiféle túlkapásokat ne tűrjenek, még akkor sem, ha ezt a csapatparancsnokok követelnék el. " A másik ilyen intézkedés a szesztilalom. Ezt nem sikerült teljes mértékben megvalósítani, hiszen láthatjuk, hogy mig korábban minden alkoholt tartalmazó áru (sósborszesz, kölniviz, parfüm) forgalomba hozatalát megtiltják, később 1919. július 12-én a Földmivelésügyi Népbiztosság ezt a szigorú intézkedést ugy módositja, hogy a nehéz testi munkát végzó' munkások részére 1/2 liter bort engedélyez fejenként és naponként. A munkástanácsok személyesen feleló'sek azért, hogy tényleg csak a nehéz testi munkát végző munkások juthassanak az engedélyezett borhoz. Ezt is csak jegy ellenében kaphatják (54. számú dokumentum). III. Katonai ügyek Sajnos nagyon kevés adat maradt meg, mely a harci cselekményekre vonatkozna (ami pedig nem lenne érdektelen, mivel a megye fontos helye volt a harcoknak). A megmaradt és itt található iratok inkább csak szervezési és a hadsereg ellátására vonatkozó utalások. 516