Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - FIGYELŐ - Kosáry Domokos: A romániai levéltárak feudáliskori hungarica anyagáról / 453–495. o.

Liber Ecclesiae Orthodoxae in Sede Udvarhely existentis (1-186 f. ), amelyet 1644-ben kezdett Csernátfalvi János esperes, majd mások folytattak 1746-ig; benne egyházkormányzati intézkedések, zsinati határozatok 1606-tól, különböző egyházközségek ügyei, lelkészi reverzálisok (1661-1685), esperesek és lelkészek névsora és különösen értékes adatokkal, az egyházközségek javainak részletes leirása 1695-bol. A további jegyzökönyvek (kezdő évszámaikkal): ProtocoUum ecclesiarum (1709); a legrendszeresebb: Liber ecclesiarum (1715), amelybe Csernátfalvi Márton farcádi lelkész jegyezte fel az 1715, évi összeirás adatait, és amelyben még az 1718. és 1721. évi vizitációs jegyzökönyvek találhatók; ProtocoUum partiale (1769). ProtocoUum seu Matricula ecclesiarum (1779). ProtocoUum visitationum (1780). ProtocoUum partiale (1793, 1795). A jegyzökönyvek folyamatosan haladnak tovább a XIX. században. II. Egyházközségi iratok (125 cs. \ főleg helységnevek szerint rendezve, de elöl fejedelmi (1605- ) és más felsőbb hatósági rendelkezésekkel. Az egyházközségek közül Héjjasfalva, Székelykeresztur, Petek szerepel nagyobb számú irattal; Kissolymos, Muzsna, Rugonfalva stb. 1874-ben még jegyzékbe vett anyaga már nem található. Adatközlések: Koncz József, A kissolymosi unitárius ekklézsia történetéhez (KM 1882, 107-110; ma már hiányzó, XVII. századi iratokból), uo., A szenterzsébeti nagy- és kissolymosi és bözödi unitárius templom átadása a reformátusoknak 1639-ben (KM 1882, 217-223), uő. Az erdélyi ev. ref. egyház vallasserelmei 1631-ben beterjesztve I. Rákóczi György fejedelemhez orvoslás végett (Prot. Közlöny, 1882, 380381, 388-389, 422-423; ma már hiányzó adatok alapján), uo. A héjasfalvi orthodoxus és unitárius atyafiaknak tusakodása a XVII. században (KM 1884, 27-32; vizsgálat, 1639-1664) és uo. Adatok az udvarhelyszéki orthodoxus és unitárius atyafiak XVII. száz esztendobeli történelméhez (KM 1884, 163-166; Székelykeresztur templomának ügye, 1646). Pokoly József, Reverzálisok az udvarhelyi ref. egyházmegye jegyzökönyvéből, 1650-1713 (MPE III. 142-152) és uo., Az erdélyi református egyház története (IV. 159-1-60: kivonatosan közli Nánási Mihály esperes vizitációs kerdopontjait a XVII-XVIII. sz. fordulójáról, a Liber ecclesiae-bol). Nagy Lajos, Régi egyházfegyelmi szabályok az udvarhelyi egyházmegyében (Az Ut 1932, 63-72; az 1779-i Matricula szövegeben p. 284-294, 302. olvasható határozatok) és uo. Az udvarhelyi ref. egyházmegye múltja és jelene (Székelyudvarhely, 1942). Zarándi ref. egyházmegye levéltáráról jelenleg közelebbi adataink nincsenek. A korábbi Zarándi vagy Böszörményi egyházmegye tudomásunk szerint a XVIII. század közepéig szerepelt csupán. Az uj a Királyhágói ref. egyházkerülethez tartozik. Vö. Rácz Károly, Bezermeni és Keresmarosi seniorság (MPEIF 1879, 344). 486