Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - FIGYELŐ - Kosáry Domokos: A romániai levéltárak feudáliskori hungarica anyagáról / 453–495. o.

lozsvár 1947, 146-147). Főbb részei: I. Egyházmegyei jegyzökönyvek: a két legrégibb kötetet Csutak Vilmos kiemelte, és a Székely Nemzeti Múzeumban (Sepsiszentgyörgy) helyezte el, ezek: 1. Protocollon quindenale, 1665-1686 (háromszéki kommunitási határozatokkal is). 2. Protocollon sanctae dioecesis Siculicalis Orbai (1703-1731). Ezután a jegyzökönyvek sora folyamatos. II. Egyházvizsgálati jegyzökönyvek (16771701, 1714-1886). III. Egyházközségi iratok, helységek szerint, de csak 184 7-tol. Sepsi ref. egyházmegye levéltára (Sepsiszentgyörgy, Sfintu Gheorghe). A II. világháború végén súlyos veszteségek érték. De előzőleg, 1942-ben gyűjtött adatai alapján az elpusztult anyagot is ismertette Juhász István, A székelyföldi református egyházmegyék (Kolozsvár, 1947, 137-141). A feudális kori anyag akkori fo részei: I. Háromszéki Kommunitás, a háromszéki egyházmegyék közös szervezetének iratai. Ezek megmaradt anyagát 1871-ben leltározták, éÉ gyűjteményként a sepsiszengyörgyi Mikó kollégiumban helyezték el; 1894-ben uj, részletesebb leltárt készitett, és tett közzé róla Benke István kollégiumi könyvtáros (Prot. Közlöny, 1894, 418-419). A kommunitás határozatait eleinte az éppen elnöklő esperes saját egyházmegyei jegyzökönyvébe vezette be. A sepsi egyházmegye elpusztult régi jegyzökönyve (1668-1700) is tartalmazott ilyeneket. A XVIII. század elején már külön kommunitási jegyzőkönyv indult: Sanctae Communitatis Trisediensis Protocholon Ecclesiasticum (1718-1750) és folytatása: Protocollum venerabilis communitatis (1750-1778). Fontos általánosabb, háromszéki vonatkozású adatokat tartalmazott még a főhatósági, guberniumi, fó'consistoriumi rendeletek 1747-ben Szentannai Mihály orbai esperes által kezdett, majd mások által folytatott gyűjteménye (1698-1776). II. Sepsi egyházmegyei és egyházvizsgáláti jegyzökönyvek. Ezek a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeumban voltak letéve, és annak többi, elszállított levéltári anyagával együtt majdnem mind elpusztultak az 1944/45. évi háborús események során, csak néhány, foként a XIX. század második feléből származó kötet maradt meg belólük. A régi anyag részei voltak: a) Protocollon quindenale, 1668-1748 .(4 kötet, a partialis synodus és az egyházlátogatások anyagát egyaránt tartalmazó, osztatlan jegyzó'könyvek); b) Partialis synodusi jegyzó'könyvek 1748-1797 (5 kötet); c) XVIII. századi egyházlátogatási jegyzó'könyvek két sorozatban: az elsőből, amely a vizitációk során számbavett egyházközségi javak összeirásait tartalmazta, megmaradt a Lisznyai Incze István uzoni prédikátor által elkezdett, legrégibb kötet: Urbárium seu Mátrix Ecclesiarum Ref. Sepsiensium, 1728-1752 (a kolozsvári ref. teológiai fakultás könyvtárában; az 1728-1729, 1735-1736, 1742, 1746, 1749. és 1752. évi vizitációk vagyoni összeirásaival). A további 3 kötet (1759-1800) elpusztult; az egyházlátogatási jegyzökönyvek másik, egyházfegyelmi határozatokat tartalmazó sorozata szintén elpusztult; d) a késó'bbi partialis synodusok jegyzökönyveiből csak az 1839 utáni rész maradt meg; e) a birósági jegyzó'könyvek, 1801-1853 (11 kötet) elpusztultak, csak késó'bbiek maradtak; f) a XIX. századi vizitációs jegyzó'könyvek, 1802*-1891 (11 kötet) szintén elpusztultak. 484