Levéltári Szemle, 25. (1975)
Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - FIGYELŐ - Kosáry Domokos: A romániai levéltárak feudáliskori hungarica anyagáról / 453–495. o.
urakból került ki. Levéltárának rendszere is a guberniumét követi, mivel kormányszéki tisztviselők alakitották ki. A levéltár 1700-tól kezdve őriz jegyzó'könyveket és iratokat, a feudális korból összesen mintegy 50 fm. terjedelemben. Vö. Erdélyi püspöki levéltárról (Figyelmezo 1872, I. 1.). (Az idevágó adatközléseket és irodalmat itt mellőzzük. ) Királyhágói (Nagyváradi) ref. püspökség (egyházkerület). 1918 után alakult, mint a Tiszántúli ref. egyházkerület Románia területén éló' történeti egyházmegyéinek és egyházközségeinek uj egyházkormányzati szervezete. Az alája tartozó egyházmegyék és azok 183 egyházközsége superintendentiális igazgatásának feudális kori levéltári anyagát természetesen a Tiszántúli ref. egyházkerület levéltára ó'rzi. Helyi iratanyaguk viszont náluk maradt. Az egyházkerületbe a következő' egyházmegyék tartoznak: Bihar-Ermelléki, Máramarosi, Nagybányai, Nagykárolyi, Nagyszalontai, Szatmári, Zarándi. Egyházközségei közül a nagyváradi a legfontosabb. 13.8. Református egyházmegyék Bihar-Ermelléki (eredetileg külön Bihari és Ermelléki) ref. egyház rn^gy^~Te~veTTarat, amelyet Ersemlyénen (Simian) ó'riztek, majd 1942-ben Csokalyra költöztettek, ez idó'ben gyűjtött adatok alapján ismertette Sass Kálmán, Az ermelléki református egyházmegye levéltára (EhT 2: 1944, Bp. 1945, 345-354). A régebbi anyag nagy részét Biharfélegyházán, az éppen soron levó' esperesnél, ládástul tüz pusztította el 1784-ben, csak az egyházlátogatási könyvek maradtak ránk 1770-tól, meg azok az iratok, amelyeket az egyházmegye 1784 után az elpusztult anyag pótlására igyekezett összegyűjteni: dijlevelek, iratok 1735-tól, valamint másolatok 1633-tól, lelkészek, esperesek életrajzi adatai 1597-ig visszamenőleg: végül egy 1823-ból származó kötet, amely az egyes egyházközségek esperesi utasitásra készült történetét tartalmazza, és amelybe helyenként a XVII. század közepéig visszamenőleg belekerültek helyi okmányszövegek is. Ilyen régi adatokat őrzött meg Bihardiószeg, Szalacs, Széplak egyházközségeinek története. Az 1784 utáni anyag jóval bó'vebb, bár szintén hézagos, mert állandóan gazdát és helyet cserélvén, a levéltárból sok minden elveszett; egyházlátogatási jegyzó'könyvek, esperesi körlevelek és kurátori számadások mellett iskolai kimutatások is találhatók benne 1810-tól. Vö. Papp Károly, Böngészet a bihari egyházmegye régibb jegyzökönyvéből (MPEIF 1877). Molnár János, Az Ermelléki reformalt egyházmegye regi levéltárának pusztulása (Debr. Prot. Lap 1883), es uo, Az Er- és Beretytyómelléki egyházmegye és esperesei (Debr. Prot. Lap 1889). Dési ref. egyházmegye levéltára (Dés, Dej). A feudális kori anyagról közelebbi adatok nem állnak rendelkezésünkre. Az egyházmegye a Szamos és Magyarlápos vidékén mintegy 40 ref. anya- és leányegyháznak volt a reformáció óta fennálló esperesi szervezete. Vö. Almási Sámuel, A dési ev. ref. egyházmegye ismertetése (Az Erdélyi Refor479