Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás–Mika József: Újabb vizsgálatok a fertőtlenítésre használt etilénoxid gázzal kapcsolatban / 432–452. o.

Az első kamrában visszamaradt 100 Hgmm nyomású gázelegy levegővel való kiszelloztetése során a gázelegy levegővel higul és eléri a robbanásveszélyes összetételt, ez az összetétel 235-400 Hgmm nyomás intervallumban áll fenn. Amennyiben az első kamrában a gázelegy átvezetése után csak 20 Hgmm nyomású elegy marad vissza, ugy robbanásveszélyes összetételt 47-80 Hgmm nyomás intervallumban érjük el. Ezért az első kamra kiszelloztetésénél, amennyiben abban 100 Hgmm nyomású gázelegy maradt vissza, azt 300-450 Hgmm nyomásra széndioxiddal fel kell tölteni és csak ezután kezdhető meg robbanásveszély nélkül a levegővel való kiszelloztetés művelete. A folyamatos üzemeltetésnél előálló viszonyokat, az átvezetésnél a II., az első kamra kiszellőztetésénél a III. táblázatban foglaltuk össze. A táblázatok azt szemléltetik, amikor a 4, 2 atm. végnyomásu 1000 g/m3 etilénoxid tartalmú gázelegyet különböző nyomású levegőt tartalmazó második kamrában átvezetjük (II. táblázat), 111. az első kamrába visszamaradt különböző nyomású gázelegyet levegő szellőztetéssel eltávolitjuk (III. táblázat). II. táblázat R J^mm) 2() 10Q levegő P . (Hgmm) 26-37 100-235 elegy P. //: a levegő nyomása a második kamrában az átvezetés előtt. P .. : az átvezetés során kialakuló robbanásveszélyes összetételnek elesv // megfelelő nyomás intervallum a második kamrában. III. táblázat P'

elegy

(Hgmm) 20 100 P' (Hgmm) 47-80 235-400 P*, : az első kamrában visszamaradt elegy nyomása az átvezetés e egy után P' : a kiszelloztetés során kialakuló robbanásveszélyes összetételnek megfelelő nyomás intervallum az első kamrában. Megvizsgáltuk az 500 g/m

ű etilénoxid tartalmú 4, 2 atm. végnyomásu gázelegy viselkedését tüz- és robbanásveszély szempontjából (az 1000 g/m3 etilénoxid tartalmú gázelegy esetében leirt) folyamatos üzemeltetési müveletek során. 443