Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás–Mika József: Újabb vizsgálatok a fertőtlenítésre használt etilénoxid gázzal kapcsolatban / 432–452. o.

A kazán levegővel való kiszelloztetese s

o

rán azonban, amikor a gázelegy levegotartalma növekszik, az elegy elérheti a robbanási határt ül. áthatolhat a robbanási tartományon. Az egyes összetételeknek és nyomásértékeknek megfelelő robbanási határpontokat az I. táblázatban tüntettük fel. A robbanási határpontokat itt is és a továbbiakban is az (

etilénoxid CQ

2%)-ban adjuk meg. Az I. táblázat 1. sorában látható, hogy a kérdéses összetételű gázelegyek levegővel való higitása során 4, 2 atmoszféra n

y

omáso

n a robbanási veszély csak igen szűk koncentráció intervallumban áll fenn, az 500 g/m

3 etilénoxid tartalmú elegy esetében inkább csak égés figyelhető meg, robbanás nem. Kiüritéskor a gázelegy nyomása először 4, 2 atmoszféráról 1 atmoszférára csökken, majd az igy létrejött gázelegy a kiszelloztetés során levegővel higul. Az üzemeltetés befejezése - a kazán kiszelloztetese - szempontjából tehát az igy létrejött 1 atm. nyomású és a szellőztetés során a higulással előálló gázelegyek viselkedésének - robbanóképességének - ismeretére van szükség. Amikor az 500 g/m

3 (a) etilénoxid tartalmú 4, 2 atm. nyomású gázelegy nyomása 1 atm. csökken, akkor az elegy etilénoxid tartalma 119,05 g/m

3 lesz, ennek a gazelegynek levegővel való higitása során egyetlen összetételnél sem áll elo robbanásveszélyes gázelegy (lásd I. táblázat 2. sor). Az 1000 g/m

3 (b) etilénoxid tartalmú gázelegy nyomásának 4, 2 atm. -ról 1 atm. -ra való csökkentésekor az elegy etilénoxid tartalma 238, 10 g/m

3 lesz, ennek a gazelegynek levegővel való higulása során 35-38% ill. 40-42% etilénoxid széndioxid összetételnél lassú égés figyelhető meg, de robbanás nem következik be. Az elmondottakat az I. táblázat 2. sorában foglaltuk össze. A táblázat adataiból megállapítható, hogy az 500 g/m

3 etilénoxid tartalmú 4, 2 atm. kiindulási nyomású gazelegynek, a fent leirt módon levegővel való kiszelloztetese során nem áll elo tüz- és robbanásveszélyes elegy. Az 1000 g/m

3 etilénoxid tartalmú 4, 2 atm, kiindulási nyomású gázelegy kiszelloztetese során, egy igen szűk koncentráció intervallumban^ tűzveszélyes elegy állhat elo, ezért a kiszelló'ztetéshez széndioxidot javasolunk. Vizsgálataink szerint a kiszelloztetést - a levegővel való higulást megelőzően, amikor a nyomás a kamrában 4, 2 atm. -ról 1 atm. -ra csökken tüz- és robbanásveszély sem a), sem b) összetételű gázelegyek esetében nem áll fenn. Megvizsgáltuk az 500 g/m

3 és az 1000 g/m

3 etilénoxid tartalmú 1 atm

. végnyomásu gázelegyek levegővel való kiszelloztetese során előálló viszonyokat. Amint az az I. táblázat 3. sorában látható, az ilyen összetételű gázelegyek kiszelloztetese során viszonylag széles intervallumban robbanásveszélyes keverék áll elo. Az ilyen elegyek eltávolítására - a kazán kiszelloztetésére - levegő nem használható, a ka441