Levéltári Szemle, 25. (1975)
Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás–Mika József: Újabb vizsgálatok a fertőtlenítésre használt etilénoxid gázzal kapcsolatban / 432–452. o.
A T-gázt gázpalackból, a széndioxidot Kipp-készülékből nyertük. A széndioxidot vizes és cc. H^SC^-ot tartalmazó mosókon áramoltattuk keresztül. A levegőt szárítás nélkül vezettük a készülékbe, tekintettel arra, hogy a levegőt üzemi körülmények között sem száritják. A 4, 2 atm. nyomáson végzett vizsgálatoknál a szükséges túlnyomást nitrogénnel biztositottúk, a nitrogén a reakcióeleggyel nem érintkezett (lásd az ábrát). A vizsgálatok során az alábbi munkamenetet követtük: Az 1., 2., 3. edényeket és az azokat összekötő vezetékeket higannyal feltöltöttük, a C0 2 fejlesztő ül. a T-gáz palack vezetékeit az adott gázzal kiöblitettük, majd kb. 15-20 perc elteltével a számított T-gaz mennyiséget az 1. bürettában lemértük és azt - higanyos körtével nyomást létesitve - a 2. edénybe vittük, igy jártunk el a levegő és CO2 esetében is. Miután az egyes komponensekből a kivánt menynyiséget a 2. edénybe vittük, a gázelegyet az edény rázogatásával homogenizáltuk. A homogenízálást az edényben lévő higany mozgása biztosította. A homogenizált elegyet a 3. edénybe juttattuk. Az elegy nyomását a robbantópipettában (3) az 5. manométer segítségével állitottuk be, (A manométer és a robbantópipetta közötti összekötő csövet, az abban lévő levegő okozta hiba csökkentése céljából nyomásmérés előtt vizlégszivóval leszivattuk. ) Az elegy robbanóképességét a 4. platina csúcsok között létesitett elektromos szikrával ellenőriztük. A vizsgálatokat 4, 2 atm. nyomáson a fentiekhez hasonlóan végeztük, azzal a különbséggel, hogy a 6. higanyos körte, a 7. puffer edényhez csatlakoztatott, amely összeköttetésben volt a higanyoszlop nyomásával ül. a 8. palackban lévő nitrogén nyomásával állitottuk be oly módon, hogy az 1 atm. nyomáson betáplált gázkeveréket megfelelő térfogatra nyomtuk össze. A pontos térfogatméréshez a 3. robbantópipettát előzetesen higannyal kalibráltuk. A nyomást az 5. manométer helyére csatlakoztatott, 6 atm. végnyomásu nyomásmérővel ellenőriztük. A vizsgálatokhoz szükséges, különböző összetételű gázelegyeket minden esetben 1 atm. nyomáson készitettük, a kivánt túlnyomást a fenti módon állitottuk be. Az e)-f) pontokban leirt viszonyokat ugy modelleztük, hogy az a)-b) pontokban megadott elegy 1 atm. nyomásnak megfelelő összetételét ál4. ábra 438