Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Kálnoki Kis Tamás: Kelemen Lajos (II.) / 399–425. o.

küldtem el, ugy szívesen leírnám s itt Valentinyvel mint magánhitele ­sitést (két nemes ember becsületére, mint régente is szokás volt), megcsináljuk. így nem kerül semmibe s leszármazás stb. igazolásánál épen ugy elfogadják, mint hivatalos okmányt, mert engem eléggé is­mernek ahhoz, hogy tudják, hogy nem megbízható és nem hiteles dolog­hoz nem adom aláírásomat. Ha tehát ez az adat Főtanácsos urnák nem volna meg, tessék jelezni s karácsony után, mikor a Valentiny fiu va­lószínűleg haza jön, tőle elküldöm. Még egyszer szíves elnézést kér­ve ily késő válaszomért, tisztelettel maradok: Kelemen Lajos. Címem: Cluj, Calea Motilor nr. 16." (OL P 50.) - 12 ­Kelemen Lajos - Benczúr Gyulánénak Kolozsvár, 1922. szeptem­ber 4. "Mélyen tisztelt Méltóságos Asszony! Júniusi ajánlott levelét 20. körül megkaptam már, de mivel július elején szabadságidom kezdődött s addig már levélváltásra kevés volt az idó / , elhalasztottam a választ, mert érdemleges dolgot se nem ír­hattam, se nem végezhettem. Én ugyanis Méltóságos Asszonynak leve­le azt a részét, melyben a Bujdosók vezére és a Bujdosások emléke­zet köre összeolvasására fölhív, előbb nem értettem meg. Oly rég nem foglalkoztam Bethlen Katával, hogy elfelejtettem az utóbbi könyv­nél az o szerzőségét. Mikor aztán reájöttem, hogy mirol van szó, eló'­vettem a könyveket s az összehasonlítást megtettem. Nekünk - sajnos - csak az 1809 i kassai kiadás van meg, nem valami jó példányban. Minden imát és könyörgést futólag összevetettem, de a Bandi Mihály félékkel egyetlen egy sem egyezik. Szellemük is két különböző' lélektol ered. Kétségtelen, hogy nem azonosak. Méltóságos Asszony kérdései­re, melyeket akkor kaptam meg, midőn jó feleségem halála és teme­tése második évfordulójára, jűl. 31 re, faluról bejöttem, szintén csak most felelhetek, mert szünidőm csak most járt le. Rendre veszem min­deniket. Malom Luizának az Erdélyi Múzeum Kézirattára őrzi 428 szám alatt egy 4 r. kötetben összes költeményeit s 1845 i rövid és ér­dekes utinaplóját. Most belenéztem s útinapló ját nagyrészben elolvas­tam. Igazi költó'i lélek volt. Nem hiába irta e szempontból halálakor Medgyes Lajos a különben gyenge poéta, hogy Erdély egyetlen ily leá­nya veszett el benne. Életrajzát s méltatását néhai Versényi György az Erdélyi Múzeum 1898-i évfolyamában megírta. Annak idején olvas­tam volt. Tőle tulajdonunkban nincs egyéb. Molnár Borbáláról a Wes­selényi levéltárban van két levelünk. Ezek azonban nyomtatásban meg­jelentek. Idézi okét Szinnyei József is a Magyar írók Elete és Müvei­ben. Van egy 1795 VI. 24 én kelt levele Miké Sándor gyűjteményében is. Azoktól akiknél Egeresen lakott, itt a br. Szentkereszty levéltár­ban számos levél van. Lehet, hogy átolvasásuk után valamelyikben róla is lehet szó. Ma is megvan ott a kastély, melyben élt s a templom, ' 413

Next

/
Thumbnails
Contents