Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Kálnoki Kis Tamás: Kelemen Lajos (II.) / 399–425. o.

a penész sok levelén újra kivirágzott s a takaritást ezért elöl kell velük kezdeni. Igazán csapni való barbársággal kezelték ezt a sok érdekes levelet. Ha még 1-2 évig ott maradt volna, a teljes pusztulás lett volna sorsa az egésznek. így is igen sok kár esett benne. Különben tudattam volt tán, hogy az anyag túlnyomó része Barcsay-levélanyag. A Berzenczey-ekre 1650 után láttam még csak adatokat benne. Az idén nagyon el leszek foglalva a Muz. Egyesület 50 éves jubileumával, de jövőre ha csak idom engedi, tüzetesen szeretnék belé mélyedni a levéltárba s akkor lehetőleg megirom a család történetét is. Szerettem volna a levéltárról is legalább egy vázlatos ismertetést irni még az idén, de ugy látom, hogy az is csak jövőre marad. Minden esetre mind a kettőt meg fogom Tanácsos urnák küldeni. A levéltár az uj berendezkedés után, a teljes kiszáritás elvégzésével lesz teljes rendben csak még. Ugy gondolom, hogy július elejére. Lehet azonban, hogy kedvezőbb esetben előbb is. Ha Tanácsos úrhoz itt szerencsénk lesz, igen szivesen állok a rendelkezésére az anyag bemutatásával. A cimerrajzot mivel kocarajzoló vagyok, célszerű lenne újra rajzolni Tanácsos urnák. Itt jegyzem meg, hogy Berzenczey Ferencz 1701 jul. 17 én használt pecsétjén álló egész nyilazó alakot használt cimer ül. Ott a paizsalak sem ovális, hanem ahhoz hasonló, amilyen a kérdőív sablona. A Tanácsos ur által emiitett könyveket ismerem. Nagy Iván Kováryt kivonatolja. Pálmay keveset ér. Cimere éppen silány. O azt irja különben hogy a Berzenczeyek és Bornemiszák a hagyomány szerint közös eredetűek. A Bornemiszák régi neve Chutak, majd Kászoni volt és soha semmi féle kimutatható közük nem volt a Berzenczeyekkel, kivéve azt, hogy Csikban és Görgénysztimrén ok is voltak birtokosok. Igaz tisztelettel maradok Kelemen Lajos. " (OL P 50. ) - 10 Kelemen Lajos - Berzenczey Domokosnak Kolozsvár, 1922. október 7. "Igen tisztelt Főmérnök ur! Szives elnézését kérem a levelem késéséért, de halmozott sokféle dolgom mellett nem tudtam előbb válaszolni. Pedig már szeptember 22 én, mikor a levelet megkaptam, rögtön utána néztem pár dolognak, mert a Bornemisza féle adat, illetve hagyomány előttem újság volt s nagyon érdekelt. Berzenczei Bornemisza család csakugyan volt. Nagy Iván (II. 178) ir róla s azt mondja, hogy Jánossal a család bevégződött. Azonban már az o soraiból is kitűnik, hogy Bornemisza János kincstartónak és pozsonyi várnagynak testvére is volt. Ez szegény ember volt, kit B. János nem segitett. Abszolúte nem tartom lehetetlennek, hogy ennek utódai maradtak s mikor 1566 tájt Berzencze török kézre került - ha ugyan már eló'bb nem - ok is sok más arról a vidékről való nemessel a török elöl elvándorolhattak. A Nagy Ivánnál a Forster családnál közölt (IV. 224. ) adatok éppen erre a berzenczei Bornemisza Jánosra vonatkoznak. Annak a Berzenczei Lászlónak, kit 409