Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás levéltári forrásai, 1941–1944 / 349–359. o.

sági szerveinek vezetői is. Töreky Géza, a Kúria másodelnöke a kö­vetkezőket mondotta: "Amikor imént a mi két utolsó forradalmunk né­hány jellemző tünetével foglalkoztam, ezt egyrészt azért tettem, mert - sajnos - távolról sem mondhatjuk azt, hogy ezeknek az utolsó gyö­kere-szála is ki van irtva nálunk. A földből minduntalan, itt is, ott is kikelő hajtások azt bizonyítják, hogy ezek a gyökerek élnek, életké­pesek és csak a földből ki-kinövő, napfényre kerülő hajtásaik nem tud­nak, mert nem engedik őkét megnőni. "(8) Timkó Zoltán koronaügyész-helyettes ezzel kapcsolatban a követke­zőket fejtegette: "A magyar büntető törvénykönyvnek az állam és tár­sadalom rendjét a forradalmi izgatással szemben megvédeni hivatott rendelkezései figyelmen kivül hagyták a romboló eszmék terjedésének tömegpszichológiai törvényét. . . Az októberi forradalom és a proletár­diktatúra szomorú tanulságai sok mindenre megtanították az országot. . . A büntetőjogi megtorlás súlypontját nem az állami és társadalmi ren­det felborító befejezett bűncselekményre kell helyezni, hanem a pro­filaxisra: ezek elkövetésének a megelőzésére, megtorlására és elnyo­mására. . . Az 1921. évi III. te. már a felismert veszedelem mérvé­hez alkalmazkodó jogi alapokra épített, reális értékű bástyája az ál­lam és társadalom védelmének, mely a forradalmak tapasztalatai nyo­mán a romboló irányzatok jegyében alakuló szervezkedéseket és moz­galmakat már csirájukban támadja meg, és amelyben a forradalmasí­tó izgatásnak rejtett utakon járó, de annál veszedelmesebb módszerei már megfelelő' méltatásra találnak. "(9) Gadó István törvényszéki elnök az 1921. III. te. paragrafusainak ér­tékelésével összefüggésben a következeiket mondotta: "Az nyilvánvaló, hogy a törvényes védekezésre indokul elsó'sorban a Magyarországon le­zajlott véres kommunista forradalom szolgált. De a törvény egyébként olyan tágan és ugy van szövegezve, hogy az minden olyan mozgalmat és szervezkedést felölel, amely az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére irányul, és minden olyan izgatást is magában foglal, mely ily erőszakos felforga­tást, vagy megsemmisítést céloz. "(10) A rendszer fontosnak tartotta azt is, hogy a háborús pszichózis fo­kozása nyomán meggátolja azoknak a híreknek a terjesztését, amelyek lerántják a leplet a háborús készülődésről, a háborúba való rohanás­ról és a belső társadalmi-politikai helyzetről. Ezt igyekezett meggá­tolni az 1937-ben hozott törvény(ll), mely a "valótlan hir terjesztését büntette". A rendszerrel való szembenállás növekedése, az ügyek felszaporodó tendenciája szükségessé tette, hogy a fentebb jelzett ügyeket külön tár­gyaláson intézzék. Ezen ügyek intézésére az 1938. évi 16. te. létrehoz­ta a kir. törvényszékek öttagú különtanácsát, amely igen széles, meg­növekedett hatáskörrel, mint rögtönitélo bíróság intézkedett. Ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása és ezzel párhuzamosan a magyar nép legjobbjainak ellenállása bontakozik ki az iratok áttanul­3 Rí

Next

/
Thumbnails
Contents