Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás levéltári forrásai, 1941–1944 / 349–359. o.

sági szerveinek vezetői is. Töreky Géza, a Kúria másodelnöke a következőket mondotta: "Amikor imént a mi két utolsó forradalmunk néhány jellemző tünetével foglalkoztam, ezt egyrészt azért tettem, mert - sajnos - távolról sem mondhatjuk azt, hogy ezeknek az utolsó gyökere-szála is ki van irtva nálunk. A földből minduntalan, itt is, ott is kikelő hajtások azt bizonyítják, hogy ezek a gyökerek élnek, életképesek és csak a földből ki-kinövő, napfényre kerülő hajtásaik nem tudnak, mert nem engedik őkét megnőni. "(8) Timkó Zoltán koronaügyész-helyettes ezzel kapcsolatban a következőket fejtegette: "A magyar büntető törvénykönyvnek az állam és társadalom rendjét a forradalmi izgatással szemben megvédeni hivatott rendelkezései figyelmen kivül hagyták a romboló eszmék terjedésének tömegpszichológiai törvényét. . . Az októberi forradalom és a proletárdiktatúra szomorú tanulságai sok mindenre megtanították az országot. . . A büntetőjogi megtorlás súlypontját nem az állami és társadalmi rendet felborító befejezett bűncselekményre kell helyezni, hanem a profilaxisra: ezek elkövetésének a megelőzésére, megtorlására és elnyomására. . . Az 1921. évi III. te. már a felismert veszedelem mérvéhez alkalmazkodó jogi alapokra épített, reális értékű bástyája az állam és társadalom védelmének, mely a forradalmak tapasztalatai nyomán a romboló irányzatok jegyében alakuló szervezkedéseket és mozgalmakat már csirájukban támadja meg, és amelyben a forradalmasító izgatásnak rejtett utakon járó, de annál veszedelmesebb módszerei már megfelelő' méltatásra találnak. "(9) Gadó István törvényszéki elnök az 1921. III. te. paragrafusainak értékelésével összefüggésben a következeiket mondotta: "Az nyilvánvaló, hogy a törvényes védekezésre indokul elsó'sorban a Magyarországon lezajlott véres kommunista forradalom szolgált. De a törvény egyébként olyan tágan és ugy van szövegezve, hogy az minden olyan mozgalmat és szervezkedést felölel, amely az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére irányul, és minden olyan izgatást is magában foglal, mely ily erőszakos felforgatást, vagy megsemmisítést céloz. "(10) A rendszer fontosnak tartotta azt is, hogy a háborús pszichózis fokozása nyomán meggátolja azoknak a híreknek a terjesztését, amelyek lerántják a leplet a háborús készülődésről, a háborúba való rohanásról és a belső társadalmi-politikai helyzetről. Ezt igyekezett meggátolni az 1937-ben hozott törvény(ll), mely a "valótlan hir terjesztését büntette". A rendszerrel való szembenállás növekedése, az ügyek felszaporodó tendenciája szükségessé tette, hogy a fentebb jelzett ügyeket külön tárgyaláson intézzék. Ezen ügyek intézésére az 1938. évi 16. te. létrehozta a kir. törvényszékek öttagú különtanácsát, amely igen széles, megnövekedett hatáskörrel, mint rögtönitélo bíróság intézkedett. Ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása és ezzel párhuzamosan a magyar nép legjobbjainak ellenállása bontakozik ki az iratok áttanul3 Rí