Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - Kopasz Gábor: Az állategészségügyi igazgatás ágazati vizsgálata, 1945–1950 / 311–347. o.

állatorvosi irányitás alatt működnek, maga a mesterséges termékenyítés (inseminatio) kifejezetten az állattenyésztést szolgálja. Baranya megyében az első mesterséges termékenyito állomás Villányban működött. Már 1948 tavaszán szép eredményeket ért el a lovak mesterséges termékenyitésében. Először a gazdák idegenkedtek a "mücsikóktól", de az állomás sikeres működése legyőzte a lótulajdonosok konzervativ magatartását. A törvényhatósági állatorvos megállapítása szerint a villányi termékenyito állomás egyszerű felszereléssel, mostoha viszonyok ín ellett is óriási forgalmat bonyolitott le. Egy volksbundista házban kezdte el működését, amelynek tulajdonosát a földbirtokreform törvény végrehajtása során kitelepítették és a házat telepesnek juttatták, de a lótenyésztési felügyelőség és a törvényhatósági állatorvos javaslatára a Községi Földigénylo Bizottság a mesterséges termékenyito állomás uj elhelyezéséről gondoskodott. (36) Még ugyancsak 1948 első felében a pécsi kerületi lótenyésztési felügyelő terjesztett fel javaslatot a földmüvelés ügyi minisztériumhoz egy Szentlorincen felállítandó mesterséges termékenyito állomás létesítése iránt és ezzel kapcsolatban felkérte a törvényhatósági állatorvost, hogy adjon véleményt. Dr. Máté Gyula törvényhatósági állatorvos véleményét a földmüvelés ügyi minisztérium lótenyésztési ügyosztályához terjesztette fel. Mind állattenyésztési, mind állategészségügyi szempontból a Baranya megyei törvényhatósági állatorvos kívánatosnak tartotta Szentlorincen a mesterséges lótermékenyitó' állomás megszervezését. Nagy állategészségügyi jelentőségét abban látta, hogy a tenyészbénaság terjedésének így lehet gátat vetni és igy lehet intézményesen küzdeni a meddőség ellen. így lehet rendszeressé tenni a vemhességi vizsgálatokat és a meddó' állatok folyamatos állatorvosi kezelését. Helyesnek tartotta az állomás megszervezését éppen Szentlorincen, ahol az őszi általános vérvizsgálat 27 tenyészbéna betegséget állapitott meg, s ahol a lakosság részéről is sok panasz hangzott el a lovak meddőségéről. A létesítendő' állomáson a szentlorinci járási állatorvos megfelelő szakismeretekkel rendelkezett ahhoz, hogy el tudja látni a mesterséges termékenyito állomás vezetését. Foglalkozott meddó'ségi vizsgálatokkal és értette a mesterséges inszeminálás (beondózás) technikáját. A szentló'rinci önálló mesterséges termékenyito' állomás terve nem valósult meg, hanem ezt Pécsett szervezték meg 1949-ben és a pécsi állomásnak a szentló'rinci csak alállomása volt. Működésének megindulásakor a pécsi mesterséges termékenyito állomásnak egy vezető és két beosztott állatorvosa volt. Mindjárt kezdetben a pécsi állomásnak alárendelve megszerveztek még hét alállomást is: Mohácson, Bolyban (Békáspuszta), Szentló'rincen, Sellyén, Vajszlón, Beremenden, Bükkösdön. A pécsi állomáson és alállomásain összesen 5000 darab tehén és 1000 darab kancaló mesterséges termékenyítését vették tervbe. Kijelölték még további hat állomás későbbi 334