Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - Kopasz Gábor: Az állategészségügyi igazgatás ágazati vizsgálata, 1945–1950 / 311–347. o.

A járási és városi m. kir. állatorvosok a foszolgabiróságoknak mint elsőfokú állategészségügyi hatóságoknak a szakközegei voltak és ezekkel alárendeltségi viszonyban állottak. Ugyancsak az 1900: XVII. te. szerint kinevezett megyei törvényhatósági m. kir. állatorvos gyakorolt felettük s zakf elügyeletet. A járási állatorvos feladatkörébe tartozott, hogy intézkedett az elsőfokú hatóság ügykörébe tartozó állategészségi ügyekben. Állategészségügyi szaktanácsadója volt a járás községeinek is. A járás területén évenként állatösszeirást végeztetett és figyelemmel kisérte az állategészségügyi viszonyokat. Teljesitette a hatóságilag elrendelt fertőtlenítést és a védőoltásokat. Felügyelt az állatvásárterek, vágóhidak, gyepmesteri telepek, dögterek, állattelepek, hizlalók, tehenészetek, állatrakodók, közös kutak, itatok és közös legelők állategészségügyi állapotára. Negyedévenként megvizsgálta a marhalevélkezelok, a vágatasi biztosok és a gyepmesterek működését. Felügyelt az állatvagásokra. Ha a járásnak valamely községében nem volt állatorvos, ott elvégezte az állatok egészségi vizsgálatát a legelőre való kihajtás előtt, valamint az apaállatok szokásos vizsgálatát. Ellenőrizte a községi állatorvosokat. A r. t. városoknál és a thj. városok rendorkapitányi hivatalainál, mint felsőfokú állategészségügyi hatóságoknál az állatorvosi szolgálatot a városi m. kir. (vagyis állami) állatorvosok látták el. A járási (városi) állatorvos hivatalból tagja volt a járási (városi) mezőgazdasági bizottságnak. Községi (kör)állatorvosok A helyi állategészségügyi hatósági tennivalókról és a helyhatósági állatorvosokról átfogóan az 1928. évi XIX. te. rendelkezett. A helyi állategészségügyi hatóság teendői között emliti az állategészségügyi szabályok végrehajtását, a vásárterekre való felügyeletet, a vágóhidak és vágóhelyek ellenőrzését, a husvizsgálatok elvégzését, az állati hullák és hullarészek ártalmatlanná tételét, az ebtartási szabályok végrehajtását. A helyi állategészségügyi hatóságoknál müködo szakközegekre vonatkozóan pedig ugy intézkedett a törvénycikk, hogy a helyi hatóságoknál városi, községi, illetve körállatorvosokat kell alkalmazni. A községi (kör)állatorvost, illetve a városi helyi állatorvost előre meghirdetett pályázat alapján élethosszig választották. A községi állatorvos megválasztása a képviselőtestület joga és feladata volt. A körállatorvost pedig az állatorvosi kört alkotó községek képviselőtestületeinek küldöttei és az alispán által delegált vármegyei bizottsági tagok az állatorvosi kör székhelyén tartott közös gyűlésen választották meg. A körállatorvosi választó gyűlés elnöke a foszolgabiró volt. A községi és körállatorvosok megválasztásához általános szavazattöbbségre volt szükség. Ha azonban egyes községeket állatorvosi ellátottság szempontjából a szomszédos városhoz csatolták, a városhoz 319