Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - Kopasz Gábor: Az állategészségügyi igazgatás ágazati vizsgálata, 1945–1950 / 311–347. o.

zet létesítése. Az intézetet a 15 034/1949. F. M. sz. rendelettel állították fel az állatorvosi tudomány fejlesztésére és az állatorvosi kutatómunka megalapozására. Feladata a tudományos állatgyógyászaton keresztül a népgazdaság állategészségügyének szolgálata és tervszerű eló'bbr évit ele. A járványok leküzdésére megfelelő' állatgyógyászati módszerek kidolgozása. Az állatbetegségek elleni védekező' és gyógyitó eljárások tanulmányozása, kisérletezése és fejlesztése. A szervezett állategészségügyi szolgálat gyakorlata területi, megyei, járási, városi és községi szinten mindig a közigazgatási keretekhez igazodva, a hatósági állategészségrendó'ri szervekhez kapcsolódva folyt, mint ahogy napjainkban is igy történik. Az állategészségügyi hatósági szerveknek a szakemberei a hozzájuk beosztott, illetve igazgatási kereteik között müködo állatorvosok. Állategészségügyi kerületi felügyelőik Már az 1888: VII. te. emlitést tesz állatorvosi kerületekről, illetve kerületi állami állatorvosokról. A másodfokú állategészségügyi hatóság, vagyis az alispán, amikor jelentést tett a földmüvelés ügyi miniszternek a ragadós állatbetegség megállapításáról, erró'l a kerületi állami állatorvost is értesítette. A földmüvelés ügyi miniszter külön engedélye alapján a megye alispánja állatbetegségek esetén az állatvásárokat a megye egész területén betilthatta, de csak az állami állatorvos és a törvényhatóság első tisztviseló'jének eló'terjesztésére adta meg ehhez a minisztérium az engedélyt. Beteg állatok kiirtása esetén az állami állatorvos is tagja volt a kárbecslő bizottságnak. (7) Az állatorvosi közszolgálat államosításáról alkotott 1900: XVII. te. intézkedett ugy, hogy az állami állatorvosok feletti szakfelügyeletet a m. kir. kerületi állategészségügyi felügyelők gyakorolják. Tehát a járási, városi és a törvényhatósági állami állatorvosok, valamint a belopó' állomások állami állatorvosai az állategészségügyi kerületi felügyeló'k ellenó'rzése alá tartoztak. Az 1932. év eló'tt öt állategészségügyi felügyeló'i kerület működött az országban: négy budapesti és egy szombathelyi. Utána számuk leapadt háromra: Budapest keleti, Budapest déli és Budapest nyugati állategészségügyi felügyeló'i kerületre. A felszabadulás után a földmüvelés ügyi miniszter a 147 000/1945. F.M. sz. rendeletével a következő' hat állategészségügyi felügyeló'i kerületre osztotta be az országot: 1. Budapesti kerület. Ide sorolta Fejér, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Nógrád-Hont, Komarom-Esztergom vármegyéket, Budapest székesfó'várost, Kecskemét és Székesfehérvár thj, városokat. 2. Miskolci kerület. Ide tartoztak Abauj, Borsod-Gömör, Heves, Zemplén megyék és Miskolc thj. város. 3. Debreceni kerület. Ide sorolta Bihar, Hajdú, Jász-Nagykun314