Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - Kopasz Gábor: Az állategészségügyi igazgatás ágazati vizsgálata, 1945–1950 / 311–347. o.

Az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló törvénycikk megjelenése után a városok és községek alkalmazhattak továbbra is saját községi és városi állatorvosokat olyan állategészségügyi feladatok elvégzésére, amelyeket ez a tőrvény nem sorolt az állami állatorvosok teendői közé. Az állami állatorvosokat a földmüvelés ügyi miniszter nevezte ki és o gondoskodott azok szolgálati beosztásáról. Az állami állatorvosok kinevezéséhez megkívánták a törvényszerű állatorvosi tiszti vizsga letételét. Az állategészségügyi közszolgálat államosításáról szóló 1900. évi XVII. te. olyan szervezeti alapot jelentett, amely az állategészségügyi közszolgálat fejlődését a következő évtizedekben, majd a Horthy-korszakban is meghatározta, sot ezekből az alapokból indult ki a középés alsószintű állategészségügyi szakszervek működése a felszabadulás u

tán. A két világháború között az állatorvosok és az állategészségügyi hatóságok feladatait az állategészségügyről szóló 1928. évi XIX. te, valamint ennek a végrehajtásáról kiadott 100.000/1932. F. M. sz. rendelet foglalta össze. A törvénycikk újra leszögezte, hogy az állategészségügyi igazgatás legfőbb irányítása és felügyelete a földmüvelés ügyi miniszter hatáskörébe tartozik. Az állategészségügyi igazgatás fogalma körébe sorolja az állatállomány egészségi állapotának megvédését, javítását, legfőképpen pedig a fertőző állatbetegségek elfojtását. Az állatállomány egészségi állapotának megvédése céljából a törvény szigorúan intézkedett a fertőző állatbetegségek behurcolásának megakadályozásáról. Tiltja a fertőző betegségben levő, vagy ilyen betegségre gyanús állatnak az országba való behozatalát, vagy az országon való átszállítását. Különösen a keleti marhavész veszélyességére utal a törvénycikk. A fertőző állatbetegségek fellépésének megelőzése céljából rendelte el a törvény a marhalevél használatát, az állatvásárok állategészségügyi ellenőrzés ét, valamint a vasúton, hajón és más járművön történő állatszállítás állatorvosi ellenőrzését. (2) Ugyanezért szabta meg a vágóállatok levágás előtti vizsgálatát, városokban és községekben közvágóhidak létesítését, kisebb községekben pedig közvágóhelyek fenntartását. Intézkedett az állati hullák ártalmatlanná tételéről, amelyet dögterek, gyepmesteri telepek, állati hullafeldolgozók és állati hullaégetok segítségével lehetett elvégezni. A fertőző állatbetegségek elfojtására vonatkozóan ugy rendelkezett a törvény, hogy a fertőző betegséget, vagy az állat elhullást azonnal be kell jelenteni a helyi állategészségügyi hatóságnál, s ezzel kapcsolatban a következő rendszabályokat is el kellett rendelni: zárlat, az állat elkülönítése, forgalmi korlátozás, személyforgalom korlátozása, 312