Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - Bálint Ferenc: Békés megyei termelőszövetkezetek pecsétjei, 1948–1952 / 301–309. o.

Komolyabb, vagy igényesebb kivitelű munkát egyébként legtöbbször maguk a megrendelők sem kivántak. A korai termelőszövetkezetek legtöbbje 25-100 tagot számláló kis közösség volt és a legegyszerűbb bélyegző is megfelelt a célnak, - megerősítette az aláirás hitelessé­gét. A Magyar Nemzeti Bank fiókjai ugyanis minden esetben ragasz­kodtak a cégszerű aláíráshoz, az elnök, vagy a könyvelő kézjegye mellett a bélyegző' használatához is. A pecsét formájára, a rajta lévő szövegre nem voltak felsőbb ren­delkezések s ezért igen különböző' alakú és tartalmú pecséteket talá­lunk. - Egy-egy közösen gazdálkodó csoport pecsétje sok esetben csak néhány hónapig volt használatban, mert a szervezeti típus megváltozá­sa, vagy termelőszövetkezetté való átalakulás esetén uj szövegű bé­lyegzőt kellett készíttetni. Előfordult több esetben az is, hogy az uj bélyegző elkészüléséig a régi bélyegző felesleges szövegrészét levág­ták, vagy leragasztották (pl. a 66. és 68. sorsz. ). A pecsétek tehát nyomon követték a szervezeti változásokat s ezért egy-egy pecsétlenyomat kisegítő adatként használható a tsz történeté­nek rekonstruálásához. Az itt közölt pecsétek szakszerű pecséttani elemzésére nem vál­lalkozhatunk, mert ez különleges és eddig még ismeretlen terület. Erre Réti László is utal hivatkozott munkájában, amikor megállapít­ja, hogy sem a Szovjetunió, "sem más országok tudományos közle­ményeiben sem találtam még sehol nyomát a modernkori pecsétekkel való foglalkozásnak". (10) A pecséteket fotómásolatban, eredeti nagyságukban közöljük. A fel­vételeket megnehezítette, hogy a lenyomatokat különböző minőségű pa­pírokról kellett készíteni (kockás füzetlap, vékony írógéppapír, selejt papírlap) és a használt bélyegzőpárnák is a lila, fekete és vörös szí­nek különböző árnyalatú lenyomatait adták. Figurális díszítőelemnek leginkább az ötágú csillagot használták különböző nagyságban és csak egyetlen pecséten (54-es sorsz. ) talá­lunk más motivumot. Az ötágú csillag gyakori alkalmazásának oka az, hogy az első tszcs-kben a baloldali érzelmű agrárproletárok, az uj földhözjutottak és kisparasztok tömörültek és meggyőződésüket ezzel a szimbólummal is ki akarták nyilvánítani. A pecsétek alakja különböző nagyságú, leginkább sima szélű kör (kivéve a 9-es sorsz. ), vagy pedig keretnélküli két- vagy többsoros szöveget tartalmazó lapos, elnyújtott forma. A pecsétek szövege minden esetben tartalmazza a tszcs, vagy tsz nevét és a helység megnevezését, több esetben a közös gazdaság tí­pusának megjelölését és az alakulás évét. A közösen gazdálkodó egységek neve minden esetben utalást jelent a nagy történelmi tény, - a felszabadulás - adta uj életre. Történel­münk nagyjainak, a szabadságeszmét megtestesítő Kossuthnak, Rákó­czinak, Petőfinek, Dózsának, Táncsicsnak stb. nevét éppúgy szívesen 304

Next

/
Thumbnails
Contents