Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - Bálint Ferenc: Békés megyei termelőszövetkezetek pecsétjei, 1948–1952 / 301–309. o.

ban, a pártarchivumokban, vagy a tsz-ek pénzgazdálkodását lebonyolító Magyar Nemzeti Bank-fiókok irataiban kell hosszadalmas kutatást végezni sok esetben. Az emiitett nehéz forráslehetőségek megerositik, hogy nem volt hiábavaló az a munka, amellyel levéltárunkban a Békés megyei termelőszövetkezeti mozgalom kezdeti időszakára vonatkozólag feltárt, - talán első pillanatra jelentéktelennek látszó, - adatok megőrzésére törekedtünk. Az 1973. évben levéltárunk egyik munkatervi feladata volt a Békés megyei Mezőgazdasági Igazgatóság és jogutódja a Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztály 1949-1956. évi iratainak selejtezése és rendezése. - Ez a 38 fm mennyiségű iratanyag igen jelentós forrásanyaga megyénk mezó'gazdaságának szocialista mezőgazdasággá való fejlesztésére vonatkozólag s ezért selejtezésénél gondosan igyekeztünk eljárni. A munka folyamán igen sok kiselejtezhető', tartalmánál fogva nem jelentós iratfajta került kézbe. Ilyenek voltak a termelőszövetkezeti csoportok, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok igénylései, amelyekben különböző' termékek, vagy iparcikkek kiutalását kérték. Az 1950-es években ugyanis igen nehéz volt az anyagellátás és nemcsak a műtrágyát, üzemanyagot és különböző' mezó'gazdasági gépeket kellett negyedévenként eló're igényelni, hanem a legtöbb ipari cikk is, a szegtől, arató zsinegtől kezdve a gumiabroncsig és a különböző gépalkatrészekig, csak a megyei szerv kiutalása utján volt beszerezhető'. - Ezeknek a tömegesen beérkezett néhány soros anyagigényléseknek tartalmilag forrásértéke nem volt, de felkeltette figyelmünket az a körülmény, hogy nagy számmal mutatkoztak az anyagban olyan termeló'szövetkezeti csoportok és termeló'szövetkezetek pecsétjei, amelyeknek iratanyaga egyáltalán nem került be a levéltárba. Ezeknek a tszcs-knek alakulásáról, működéséről, továbbfejló'déséról ma már csak igen keveset lehet megállapítani s legfeljebb a felettes szervek iratanyagában lévó' kimutatások szolgáltatnak róluk egy-egy adatot. Sorsuk legtöbbször az uttöró'k sorsa lett - a feledés - s igy van ez Békés megyében is, pedig ennek a megyének parasztsága az elsó'k között lépett a társasgazdálkodás kezdeti formáin át a szocialista fejló'dés útjára. A szomszéd Bihar megyében alakult meg 1945. április 23-án Sarkadon (1950-ben Békés megyéhez csatolták) az ország első "ó'stermeló' csoportja", a Sarkad-Feketeéri "Lenin", 66 taggal, 276 hold földterülettel, majd 1948 oszétól Békés megyében is megindult a termelőszövetkezeti csoportok szervezése, 1949 januárjában már 25, ez év végére pedig 62 különböző tipusu termeló'szövetkezeti csoport működött. Ez a szám 1950 decemberére 127-re nó'tt, 1952 júliusában pedig már 317 I-III. tipusu tszcs, illetve tsz volt a megyében, összesen 18 528 családdal, 24 967 taggal és 146 940 kh földterülettel. (7) Igen gyors volt tehát a számszerű fejló'dés, de sajnos csak igen kevés elsó'dleges forrásanyag, - néhány taggyűlési jegyzó'könyv, tagsá302