Levéltári Szemle, 25. (1975)
Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - IRODALOM - Sudár Kornélia: Fejér megyei történeti évkönyv 1973. Székesfehérvár, 1973. / 245–248. o.
sa mai napig is eokat vitatott kérdés. Az újabb alkotások már felhívták a figyelmet az előkészítő szakasz vizsgálatának fontosságára a kapitalizmus kifejlődésének és országok szerint eltérő fejlettségi szintjének helyes értékelésében. Balázs László az előkészítő periódusban vizsgálja meg az ipari és .kereskedelmi tőkefelhalmozás mértékét Fejér megyében 1840-lg, az ipari-kereskedelmi törvény létrejöttéig. A nagybirtokos uradalmak és részben a városok tőkefelhalmozása mellett - miként nyugaton (pl: Németországban) - nálunk is a külföldről jött kereskedőtőke játszott döntő szerepet a kapitalizmus kibontakozásában. Nálunk kevésbé a protestánsok, inkább a török kiűzése után a zsidók lettek a tőkés gazdálkodás egyik előmozdítói. E nép letelepedését, korai kereskedelmi és vállalkozói tevékenységét elemzi a szerző ? jelezve a zsidóknak a későbbi iparfejlesztésben (vasútépítés, részvénytársaságok, banktőke kialakításában) betöltött fontosságát. Degré Alajos a 18. szd-tól kezdve 1848-ig kíséri nyomon a szavazási rendet a megyegyűlési jegyzőkönyvek alapján. A téma korábbi története megírásának akadálya nemcsak a források hiányosságában rejlik, hanem abban is, hogy a török hódoltság viszonyai között a megyei közélet gyakorlásának lehetősége is megcsappant. A szerző bemutatja a szavazási rend változásait, a nemességnek az udvarral folytatott politikai küzdelmének szerepét ezekben a változásokban és a központilag nem szabályozott, így megyénként eltérő szavazati joggal való rendelkezés feltételeit. Farkas Gábor a megye dualizmuskori politikai küzdelmeiről aa~~aTTiekTnTest. Árnyaltan elemzi azokat a társadalmigazdasági érdekellentéteket és ideológiai nézeteltéréseket, amelyek az adott korszak pártviszonyai mögött meghúzódtak. A függetlenségi-ellenzéki politika szerepét a megyei közéletben Madarász József szélsőbal képviselő tevékenységén keresztül mutatja be. Rávilágít a konzervatív- keresztény politika 19. szd-végi feléledésének az általános politikai megmerevedéssel, a földbirtokosok gazdasági nehézségeivel és a munkásmozgalom megélénkülésével való összefüggéseire. Végül röviden vázolja a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság alatti politikai helyzetet. Strasszer György a népi demokratikus forradalom pártvisz onyaTn^k™Ti~^öTitikai küzdelmeinek alakulását ábrázolja Fejér megyében 1946-47 között, a MKP megyei bizottságának első és második konferenciája közötti időszakban. Feltárja a MKP vezető szerepét a megyei gazdasági és társadalmi újjáépítés irányításában és e vezető szerep politikai feltételeit: a MKP és SzDP között a fontos politikai kérdésekben való együttműködés megteremtését, a munkáspártoknak a polgári pártokhoz való viszonyát, a párt politikai befolyásának növelését a gyárakban, a pártmunka javítását, a pártépítés szükségességét. A tanulmány egy készülő nagyobb munka része, amelynek I. fejezetét a Fejér megyei Történeti Évkönyv 4. kötetében olvashattuk. 246