Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Borsa Iván: A levéltári-irattári mikrofilmezés szervezési kérdései / 179–196. o.

sal induljon. - Ekkor kell eldönteni, hogy a több éves "hátralék" feldolgozása párhuzamosan történjék-e az évente újonnan keletkező mennyiséggel vagy a "hátralék" feldolgozása után kerüljön-e sor az új anyagra. Az előzőekben már történt említés arról, hogy a felvételezendő dokumentumanyagnak rendezettnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy szükség esetén a mikrofilmezés első lépése az eredeti anyag rendezése. Gondolni kell azonban arra is, hogy kevés kivételtől eltekintve szükség van a rendezett eredeti dokumentumok mikrofilmezés céljaira történő előkészítésére • is. Tekercses mikrofilm eseteben ez az előkészítés azt a célt szolgálja, hogy az egy tekercsen levő 600-1500 (esetleg még több) egymást követő felvétel között könnyebben el lehessen igazodni. A dokumentumanyagot meghatározott szempontok szerint tagolni kell és az így kialakított egységeket - lehetőleg a mikrofilmen szabad szemmel is látható - címekkel, feliratokkal kell ellátni. Mikrofilmlapok esetében pedig be kell osztani, hogy mi kerüljön egy lapra. Ez az előkészítő munka gyakran olyan munkaerőigényes, hogy a tervezésnél történő mellőzése a kivitelezésnél komoly problémákat vethet fel. Bár nem szorosan kapcsolódik a mikrofilmezés tárgyához, mintegy az előkészítés ellenpontjaként kell szólni az elkészült mikrofilmek ellenőrzéséről

. A kidolgozott filmet menynyiségi és minőségi ellenőrzésnek kell alávetni. Az ellenőrzés során kell megállapítani azt, hogy a felvételezés során nem maradt-e ki egy vagy több lap, minden lap teljes egészében reprodukált-e (nem maradt-e le belőle valamelyik szélén kisebb vagy nagyobb csík), a képek minősége megfelelő-e (nem mozdult-e el, nem túl- vagy alulexponált-e a film). Az ellenőrzés során megállapított hibák kiküszöbölése céljából azután pótfelvételeket kell készíteni. - E pótfelvételek elhelyezése függ a megválasztott mikroformától és tárolási rendszertől. Van gyakorlat, amely a hibás felvétel helyére ragasztja, van amelyik a tekercs végére, s van, amelyik a pótfelvételeket külön kezeli. A szervezés során ezek helyét is ki kell jelölni, s a munkaerőigény megtervezésénél figyelembe kell venni. Ha a felvételező által készített hibás (pótlásra szoruló) felvételek száma nem éri el az 1 százalékot, ezt megfelelőnek .lehet minősíteni, bár a jó felvételezés hibaszázalékát 2-5 ezrelék között lehet meghatározni. Az előkészítő és felvételezést követő műveletekről azért kellett kissé részletesebben szólni, mert ezek együttes munkaerőigénye kb. azonos a felvételezési igénnyel, sőt azt meg is haladhatja. A FELSZERELÉS MEGVÁLASZTÁSA A mikrofilmezés célkitűzéseinek és a mikrofilmezendő anyagnak teljes ismeretében a mikroformák megválasztása után kerülhet sor a mikrofilmes műhely felszerelésének megválasztására. A célkitűzésektől függően a felszerelés összeállításában, az egyes készülékek, gépek számában eltérések mutatkozhatnak. A jelen esetben azokról kívánok szólni, amelyek 191