Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Leblancné Kelemen Mária: A Nógrád Megyei Levéltár fejlődése a felszabadulástól napjainkig / 149–165. o.

városi, járási, községi tanácsok vezetőinek, a selejfezési felelősöknek a dolgát. Akadozott a rendelet azon pontjának megvalósítása is, hogy a községek, városok, járások 1947 előtti irataikat küldjék be a levéltárba (iktatókönyvvel, vagy annak hiányában iratjegyzékkel), miután a levéltár és a MMI kiküldöttje a járási székhelyen átnézte a kiselejtezésre ítélt iratokat. Egy év volt a beadási határidő (a selejtezés befejezésétől számítva), így összefolytak a különböző évek kiselejtezett anyagai, eleve lazaságra, nemtörődömségre adva okot. Mások seíejtezetlenül küldték be irataikat a levéltárba, és az viszszaküldte újraselejtezés céljából. Ismét mások segédkönyv, illetve iratjegyzék nélkül. Ebben az esetben az azonosítást a levéltár központjában (Budapesten) kellett elvégezni. Sok volt a probléma az üzemekben folyó selejtezésnél is. (Pl. Salgótarjáni Üveggyár, Nógrádi Szénbányászati Tröszt stb.) Külön tanulmánytéma lehetne annak az aktahalmaznak, kiszállási jelentésnek feldolgozása, amely ebben a témában napvilágot látott. A gondok, nehézségek általános felvetésén túl mindössze néhány, igen szomorú példával kívánjuk bizonyítani, mennyire égető kérdés volt, hogy ezen a téren is rendet teremtsenek, és megakadályozzák a további oktalan iratpusztítást . A Rétsági Járási Tanácsnál 1952 végén eladtak kb. 150 kg papírt; mint utóbb kiderült, 1932-1944 közötti alispáni, főszolgabírói és általános közigazgatási irat volt. 1953* március 26-ig, a jegyzőkönyv felvételéig a VB titkár mit sem tudott az eladásról. Romhány községben selejtezés előtt adtak el a rétsági MÉH-nek 50 kg iratot. Mihálygergén is előbb eladták a selejtet, mint arra engedélyt kaptak volna. Jegyzőkönyvet sem vettek fel.19) A gyűjtőterületi munka

, a beszállított anyag őrzé

se, r

endezése mellett folyamatos volt az anyaggyarapitas is. "Hogy csak néhány igen jelentős fondót említsünk, amely 1951-1968 között került levéltári őrizetbe. Az összes Nógrád megyei községnek a tanácsok megalakulása előtti közigazgatási iratanyaga, képviselőtestületi jegyzőkönyvek, Salgótarján, Balassagyarmat város, a járások, szakigazgatási, igazságügyi, gazdasági, kulturális szervek, a Nógrád megyei Földhivatal iratai, tanács- és VB ülésjegyzőkönyvek stb. így érthető, hogy az 1951-ben kb. 500 fm iratanyag 1968-ra mintegy 1150 folyóméterre nőtt. A beszállított és időközben begyűjtött anyagok rendezését már 1951-ben megkezdték, mégis az egyéb irányú, már részben említett munkák mellett a nagy rendezések kora az 1952-57 közötti időszak. 1951-ben szétválasztották a legújabbkori könyveket, a feudális - és abszolutizmus korának könyveit; sorozatba öszszegyűjtve csomójegyzéket is készítettek róluk.20) 157