Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Leblancné Kelemen Mária: A Nógrád Megyei Levéltár fejlődése a felszabadulástól napjainkig / 149–165. o.

városi, járási, községi tanácsok vezetőinek, a selejfezési felelősöknek a dolgát. Akadozott a rendelet azon pontjának megvalósítása is, hogy a községek, városok, járások 1947 előtti irataikat küld­jék be a levéltárba (iktatókönyvvel, vagy annak hiányában iratjegyzékkel), miután a levéltár és a MMI kiküldöttje a já­rási székhelyen átnézte a kiselejtezésre ítélt iratokat. Egy év volt a beadási határidő (a selejtezés befejezésétől szá­mítva), így összefolytak a különböző évek kiselejtezett anya­gai, eleve lazaságra, nemtörődömségre adva okot. Mások se­íejtezetlenül küldték be irataikat a levéltárba, és az visz­szaküldte újraselejtezés céljából. Ismét mások segédkönyv, illetve iratjegyzék nélkül. Ebben az esetben az azonosítást a levéltár központjában (Budapesten) kellett elvégezni. Sok volt a probléma az üzemekben folyó selejtezésnél is. (Pl. Salgótarjáni Üveggyár, Nógrádi Szénbányászati Tröszt stb.) Külön tanulmánytéma lehetne annak az aktahalmaznak, ki­szállási jelentésnek feldolgozása, amely ebben a témában nap­világot látott. A gondok, nehézségek általános felvetésén túl mindössze néhány, igen szomorú példával kívánjuk bizonyí­tani, mennyire égető kérdés volt, hogy ezen a téren is rendet teremtsenek, és megakadályozzák a további oktalan iratpusz­títást . A Rétsági Járási Tanácsnál 1952 végén eladtak kb. 150 kg papírt; mint utóbb kiderült, 1932-1944 közötti alispáni, fő­szolgabírói és általános közigazgatási irat volt. 1953* már­cius 26-ig, a jegyzőkönyv felvételéig a VB titkár mit sem tu­dott az eladásról. Romhány községben selejtezés előtt adtak el a rétsági MÉH-nek 50 kg iratot. Mihálygergén is előbb eladták a selejtet, mint arra en­gedélyt kaptak volna. Jegyzőkönyvet sem vettek fel.19) A gyűjtőterületi munka , a beszállított anyag őrzé se, r en­dezése mellett folyamatos volt az anyaggyarapitas is. "Hogy csak néhány igen jelentős fondót említsünk, amely 1951-1968 között került levéltári őrizetbe. Az összes Nógrád megyei községnek a tanácsok megalakulása előtti közigazgatási irat­anyaga, képviselőtestületi jegyzőkönyvek, Salgótarján, Ba­lassagyarmat város, a járások, szakigazgatási, igazságügyi, gazdasági, kulturális szervek, a Nógrád megyei Földhivatal iratai, tanács- és VB ülésjegyzőkönyvek stb. így érthető, hogy az 1951-ben kb. 500 fm iratanyag 1968-ra mintegy 1150 folyóméterre nőtt. A beszállított és időközben begyűjtött anyagok rendezését már 1951-ben megkezdték, mégis az egyéb irányú, már részben említett munkák mellett a nagy rendezések kora az 1952-57 kö­zötti időszak. 1951-ben szétválasztották a legújabbkori könyveket, a feudális - és abszolutizmus korának könyveit; sorozatba ösz­szegyűjtve csomójegyzéket is készítettek róluk.20) 157

Next

/
Thumbnails
Contents