Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Leblancné Kelemen Mária: A Nógrád Megyei Levéltár fejlődése a felszabadulástól napjainkig / 149–165. o.

Leblancné Kelemen Mária: A NÓGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR FEJLŐDÉSE A FELSZABADULÁSTÓL NAPJAINKIG A Nógrád megyei Levéltár felszabadulás utáni történetében három különböző szakaszról beszélhetünk. E három szakasz három városhoz fűződik és három sorsfordulót jelent: 1944. decemb-er 9 - 1951. április 27-ig Balassagyarmat; 1951 • április 29 - 1967 végéig Budapest és 1968. januártól napjainkig Salgótarján volt az események színhelye. Erről a harmadik évtizedről még nehéz levéltártörténetet írni. Túl közel van még az első dátum (1944. december 9.) is ahhoz, hogy objektíve, kellő történelmi távlattal, tanulsággal tudjuk szemlélni az eseményeket. Ebből következik, hogy' midőn e feladatra mégis vállalkoztunk, összeállításunk inkább viselheti a levéltári beszámoló műfaji megnevezést. Azonban e műfaj keretében is a lehetőséghez mérten érvényesíteni kívántuk mindazokat az elvi-módszertani tanácsokat, amelyeket Ember Győző, fogalmazott meg a levéltártörténet módszertanáról írt cikkében (LK. 1969. 158. 1.), valamint Balázs Péter A magyar levéltárügy 1945-1969 közötti fejlődéséről írt összefoglaló tanulmányában (LK. 1970/1.sz . 47-89.1.). 1944. december 9 - 1951. április 27. 1945. április 4-én fejeződött be Magyarország felszabadítása. Ez a felszabadulás egy "új kor nyitányá"-t jelentette sokat szenvedett népünk számára. A Nógrád megyei Levéltár irataiban azonban az elmúlt évszázadok egyik legsúlyosabb károsodása következett be ekkor. Levéltáraink nem voltak felkészülve a közelgő háborús eseményekre; azok védelméről, az iratok mentéséről egységes utasítás nem jelent meg sem a Belügyminiszter, sem az Országos Levéltár részéről. Ki-ki a saját belátása és a törvényhatóság vezetőjének intézkedése szerint cselekedett a háború eseményeinek idején. Nógrád megye főlevéltárosa, dr. Péczely Ödön még 1942 elején bevonult katonai szolgálatra. Helyettesítésével az alispán Rab Lajos nyűg. vármegyei irodaigazgatót bízta meg. 1944. december 9-én. vonultak be Balassagyarmatra a felszabadító szovjet csapatok. 1945 elején hadikórház létrehozása céljából ki kellett üríteni^a megyeházát. (Ott volt a levéltár is öt földszinti helyiségben.; A főlevéltáros távollétében nem volt megfelelő személy, aki a gyors áttelepítést szakszerűen irányítsa, "az anyag védelmét képviselje, ... az iratanyag rendje megbomlott, ... az anyag súlyos károkat szenvedett ."1) 149