Levéltári Szemle, 25. (1975)
Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Kormos László: A Tiszántúli Ref. Egyházkerületi Levéltár története / 133–148. o.
közgyűlés 1915-ben ehhez jelentős anyagi támogatást nyújtott, de a munka bevégzését az első világháború megakadályozta. Rendszeres, tudományos levéltári feldolgozást Csikesz Sándor professzor végzett az 1923-1940 közötti időszakban, és levéltári munkájával megalapozta a Kollégiumi Levéltár rendszerét . A második világháború után Nagy Sándor folytatta a rendezést, az ő levéltárnoksága idejére esett a Kollégiumi és Egyházkerületi Levéltár 1951 • évi egyesítése. Ágensi Levéltár Az "Ágensi Archivum" keletkezésének és együtt-tartásának körülményeiről kevés adat áll rendelkezésünkre. Létezéséről az Egyházkerületi Levéltárnak a Kollégiumba szállítása idejétől tudunk. Az 1822. évi 98. sz. egyházkerületi közgyűlési határozat ugyanis nemcsak az Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár sorsáról rendelkezik, hanem az Ágensi Levéltár regisztrációjáról is. Az országos ágensi intézmény létesítését az egyházkerületeket közösen érdeklő ügyek, különösen a bécsi kormánnyal elsősorban sérelmek miatti érintkezés tette szükségessé. Az ágensek költségeit a kerületek együttesen viselték. Erre a célra jött létre minden kerületben az agentiális cassa, amelybe az egyházmegyék az 1734. évi bodrogkeresztúri végzés szerint évente 6 vasárnapi publikációból öszszegyűlt adományaikat fizették. A Tiszántúli Egyházkerületben az 1735' évből maradt fenn az első feljegyzés az ágens évi fizetéséről. A levéltári anyagnak a Kollégiumba szállítása után az Ágensi Levéltár iratait is az Egyházkerületi Levéltár iratanyagához csatolták. A levéltárrendezések során a levéltárnokok nem vették számításba az Ágensi Archivum különállóságát, keletkezését, rendszerét. Az Ágensi Levéltár állagai közt szerepeltek az ágensek levelei,, a különböző instanciák, vallássérelmi ügyek és az ágentiális cassa iratai. Konventi Levéltár A Konventi Levéltárról először az 1905. május 21-26 között tartott Egyházkerületi közgyűlésen esett szó, amikor a közgyűlés (20. sz. határozat) Erőss Lajos theológiai tanárt - levéltárnokká történő megválasztása alkalmával - felkérte az Egyházkerületi Levéltár és a Konventi Levéltár szétválasztására . A Konventi Levéltár valójában az Ágensi Levéltár folytatása. Királyi utasításra 1821-ben alakult meg a "General Konvent", mint a kerületek közös ügyeinek intézőszerve. A General Konvent - Egyetemes Konvent - intézkedési jogkörét, a budai kánonok alapján 1822-ben, a kormány is elismerte. Mivel a Konvent elnöke 1822 szeptemberétől Péchy Imre egyházkerületi főgondnok, jegyzője hosszú időn át Tóth Sámuel egyházkerületi főjegyző volt, érthető, hogy a Konventi Levéltár anyaga Debrecenben gyűlt össze . 139