Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Buzási János: A Magyar Országos Levéltár nemzetközi kapcsolatai, 1874–1974 / 125–131. o.

lődő országok történetére vonatkozó levéltári anyag feltárása. Ez a két akció mind méreteit, mind jellegét tekintve eddig példa nélkül áll a levéltárügy történetében, egyszersmind mutatja a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek nagyságrendjét. Az Országos Levéltár kétoldalú kapcsolatainak fejlődését jól le lehet mérni a külföldi kutatóforgalom alakulásán. Külföldi kutatók az Országos Levéltárban 1945-1958 között még elég gyér számban fordultak meg, valamennyien a szomszédos szocialista országokból. Míg 1956-ban az Országos Levéltárban öt külföldi országból 19 kutató járt, 1958-ban nyolc országból 42, 1965-ben 13 országból 89, 1968-ban 14 országból 118, 1972-ben pedig 16 országból 126 kutató. Az 1972-ig terjedő tizenöt év alatt külföldiek részére az Országos Levéltár mintegy 1400 kutatási engedélyt adott ki, ami nagy szám akkor is, ha tudjuk, hogy egy-egy külföldi kutató esetleg több ízben is megfordult nálunk. Ha ehhez még hozzávesszük a külföldi kutatok részére adott írásbeli tájékoztatásokat, megállapíthatjuk, hogy az Országos Levéltár tekintélyes helyet foglal el a nemzetközi társadalomtudományi kutatásokban. Nagy fejlődésen ment át a hungarica-gyűjtés, amelyben a hangsúly egyre inkább egy-egy külföldi levéltár módszeres feltárására, továbbá a feltárt magyar vonatkozású anyag mikrofilmen történő megszerzésére helyeződik át. Az Országos Levéltár dolgozói az elmúlt tizenöt év alatt legalább száz esetben vettek részt olyan ösztöndíjas vagy egyéb külföldi kiküldetésben, amelyeknek közvetlen célja valamely ország levéltárainak megismerése és magyar vonatkozású iratanyaguk feltárása volt. Az ilyen szervezett hungarica-gyűjtő utak elsősorban az európai szocialista országok, különösen a Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia levéltáraira terjedtek ki, de számos feltáró kutatás történt az ausztriai, olaszországi és NSzK-beli levéltárakban is . Jelentős magyar vonatkozású iratanyag felfedezését eredményezték ezenkívül az angliai és egyesült államokbeli ösztöndíjas tanulmányutak. A hungarica-gyűjtésben kiemelkedő munkát végez a bécsi magyar levéltári kirendeltség, amely szervezetileg csak egy éven át, 1968-ban tartozott az Országos Levéltár kötelékébe, de ilyen irányú munkája az Országos Levéltártól kezdettől fogva elválaszthatatlan. A hungarica-gyűjtés eredményessége megmutatkozik az Országos Levéltár külföldi eredetű mikrofilmállományának alakuláséban. A külföldi eredetű mikrofilmek száma az Országos Levéltár filmtárában az 1962. évi 1 396 000-ről 1972 végéig több, mint kétszeresére, 2 939 000-re emelkedett, jelenleg pedig jóval meghaladja a 3 000 000 felvételt. A felvételek három földrész 25 országából származnak. A nagyarányú fejlődéshez nemcsak a jobb devizalehetőségek járultak hozzá, hanem jelentős mértékben az is, hogy az Országos Levéltár rendszeres mikrofilmcsereviszonyt épített ki az európai szocialista országok és Ausztria levéltáraival. A mikrofilmcsere serkentően hat vissza magára a hungarica-gyűjtó munkára is. A felszabadulás óta eltelt harminc év alatt az Országos Levéltár öt világrész harmincnégy országával került valami130