Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - Oltvai Ferenc: A szocialista brigádnaplókról, tekintettel a Szegedi Nyomda brigádnaplóira / 109–123. o.

"Naplóról naplóra" címen. Ebből idézzük:^ "A napló ^peflig egyben a brigád lelkiismerete is, mert abból még a kívülálló számára is kikerekedik egy szocialista kollektíva teljes képe." Hozzátesszük, ha jól vezetik és feljegyzik a feljegyzésre méltó eseményeket. Biztos támasztéka lehet ez esetben a napló a vállalatvezetésnek, a belső ellenőrzésnek. Lemérhető belőle a dolgozók közérzete, művelődési helyzete, a vállalathoz, a vezetéshez való viszonya. A feljegyzések mindig emlékeztetik a brigád tagjait honnan indultak, hol tartanak. A Szegedi Nyomda brigádnaplói bőségesen tartalmaznak nyomtatványokat. Tudomásunk szerint tele vannak a naplók ilyen anyagokkal: meghívók, műsorok, felhívások, üdvözlő lapok, fényképek a munkahelyről, családtagokról, a munka menetéről, látogatásokról, az üzem épületéről, berendezéseiről. Számos újság és lapkivágat tarkítja a bejegyzéseket. A naplóba a látogató vagy az ellenőrzést végző személy bejegyzéseket eszközöl. Reprezentatív látogató személyt fel is kérnek arra, hogy nevét jegyezze be. A brigádban folyó munkának a naplóban való megörökítése korunk szocialista átalakulásának dokumentuma is. Változatos tartalmú forrásgyűjtemény, amely képet ad, miként alakult a kis közösségben a tények felelősségteljes mérlegelése, miként formálódott a tagok tudati, eszmei hozzáállása a saját ügyeiken keresztül a nagy egészhez? A naplók feljegyzései is elárulják, hogy a nagy társadalmi változások a forradalmak idején a dolgozó osztályok egész életformájában lassúbb, vagy gyorsabb átalakulás megy végbe, amit legjobban a munkában, a hétköznapokon, a környezettel kialakított kapcsolatban lehet tetten érni. A közölt szemelvényekből is kitűnik, hogy forrásunk az átalakulás érzékelésére is alkalmas. A naplókban levő feljegyzésekben korunk adatgyűjtő tevékenységét is láthatjuk, amelyek napjaink,, exaktságra törekvő forrásgyűjteményeibe beilleszthetők. Nyilvánvaló, hogy a brigádnapló feljegyzéseiben bőségesen találhatók olyan adatok, amelyek más forrásképző iratban is megvannak. Egy-egy vállalaton belül a feljegyzések tartalma számos esetben azonos. Pl. a brigád tanulóinak vizsgaeredménye számos helyen fellelhető, elsősorban a tanintézet anyagában. Ha keresik az ilyen adatokat, a kutató bizonyosan az intézet anyagához fordul és nem az illetékes brigád naplójában keresi. Hogy mit jelentett azonban a tanuló vizsgaeredménye a kis közösségnek, - ez már csak a brigádnaplóban található meg. Egy vállalaton belül bizonyos, ho^y mindegyik brigád naplójában megemlékeznek a vállalat jubileumairól. Az ilyen azonosságok elkerülhetetlenek. Tapasztaltuk, hogy a vállalatok ismerik a naplóknak gyakorlati és közösségformáló, nevelő jelentőségét. Kell-e bizonyítani, hogy történeti forráshoz juthatunk a levéltárak, a szocialista brigádok naplóinak gyűjtésével? Üzemlátogatásaik alkalmával tájékozódhatnak a levéltárosok, ki az a vezetőségi személy - eddigi tapasztalataink szerint a szakszervezeti bizottság titkára, vagy egyik tagja -, aki a naplókat rendszeresen átnézi és tájékoztatja a vállalati és a társa121