Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - ADATTÁR - Horváth Jánosné: A ceruza és alkalmazása az ügykezelésben / 381–408. o.

HORVÁTH JÁNOSNÉ: A ceruza és alkalmazása az ügykezelésben Előző cikkünkben (1) említést tettünk arról, hogy az igazgatási apparátus terebélyesedése és a társadalmi igény, vagyis az írásbeliség széleskörű terjedésének szükségszerű velejárója volt a ludtollnál könnyebben kezelhető', olcsó, mindenki számára elérhető' és maradandó nyomot hagyó Íróeszköz, a ceruza megalkotása és közkinccsé tétele. Ez alkalommal ezt az íróeszközt szeretnénk vizsgálat tárgyává tenni az alábbiak szerint: 1. a ceruza megalkotásának oka, 2. a ceruzakészités, 3. felhasznált anyagok, 4. fajták, 5. jelek, 6. a ceruza alkalmazása az ügykezelésben a levéltári forrásanyag tanúsága szerint. 1. A ceruza megalkotásának oka A fejezetrész tárgyalása előtt szükségesnek tartjuk ezen íróeszköz magyar elnevezéseit ismertetni. Ezek előfordulásuk időrendjébe sorolva a következó1<: 1. plajbász, 2. ceruza, 3. irón. 1. A plajbász elnevezés a német "Bleiweiss"-szóból alakult ki, s 1759. óta ismeretes.(2) A szó a különbőzé' tájszólásnak megfelelően kalajbác, kaljbász, kálájbász, plajbász, pólajbász, plajbác, plojbác, polojbász-ra is változott. (3) Használatára az alábbi utalást találtuk" "Ilyen irást irt plajbáccal ott mindjárt". (4) 2. A ceruza a latin eredetű "cerussa" szóból származik. Első hazai használatáról 1771-ből van tudomásunk.(5) Jelentése ólomfehér, ólomkarbonát, ami a görög viaszból való viasszal bevont szó átvétele. A görög szót hasonlóságon alapuló névátvitellel "fehér festék", "fehér szin" jelentésfejlődéssel vitték át a fehér szinü ólomkarbonát nevének jelölésére. Az ólomfehér a fehér festék alapanyaga. E latin szó több európai nyelvbe is átkerült, de csak eredeti "ólomfehér" jelentésében. Hozzánk a latin nyelvű iskolai oktatás során, feltehetően az ólomfehérnek festékként, rajzeszközként való alkalmazásával kapcsolatban juthatott, de a jelentés kialakulása még nem tisztázott.(6) Az ólomfehérnek számos magyar elnevezésével, mint ólomérc, ólom-hó, fehér ólom, ólomka, ón-estély, ónacs, csapó és rajzón találkozhatunk.(7) 3. Az irón elnevezést a nyelvújítás korában az ir és ón igetős összetételből alkotják. A szót először 1828-ban használják.(8) Az íróeszköz e három elnevezése - plajbász, ceruza, irón - körül érdekes vita folyt az egyik hazai folyóirat hasábjain. Voltak, akik a plajbászt a német "Bleiweiss"-ből kialakított idegen eredetű szónak, s az irónt is, német mintára alkotott igetős összetételnek tartották.(9) Szász Károly ez utóbbi 381