Levéltári Szemle, 24. (1974)
Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - Spáczay Hedvig: A Honvédelmi Minisztérium szervezési változásai a Horthy-korban III.: 1941–1945 / 61–119. o.
1944. április hó 29-én adta ki a Honvédelmi Minisztérium a honvéd építkezések anyaggazdálkodásának egységes irányítását szabályozó 32 148/Elnökség.1944. számú rendeletet. 102/ A közvetlen és közvetett honvédségi építkezések lebonyolításához szükséges anyag elosztására és az építkezési program tervszerű lebonyolításának egységes szakszerű irányítására a HM Anyagi főcsoportfőnök közvetlen alárendeltségében, 1944. május hó 1-vel a " Honvédelmi épitési anyaggazdálkodás megbízottja " elnevezésű szerv megalakítását rendelték el. A miniszter e szerv vezetésével - meglévő szolgálati beosztásának ellátása mellett - nemes matyasóczy Mattyasovszky László mérnök vezérőrnagyot, a honvéd mérnöki tisztikar főnökét bizta meg. Mellé szakelőadóként dr.Polgár Ede mérnök alezredest a 11. osztálytól 103/, továbbá B iczó István miniszteri tanácsost a 17/c. osztálytól vezényelték. A rendelet kimondta még, hogy segédszemélyzetül a HM 11. és 17/c. osztálya egy-egy irodai szerződéses alkalmazottat vezényeljen. A "Honvédelmi épitési anyaggazdálkodás megbizottja" elnevezésű szervnek a III. és IX. csoportfőnökkel, továbbá a 7/m., 11., 17/a., 17/c. és 33. osztállyal a feladatkörébe vágó adatgyűjtések, kiértékelések tekintetében közvetlen kapcsolatot kell fenntartania. A "Honvédelmi épitési anyaggazdálkodás megbizottja" feladata: A/ Általában: A közvetlen és a közvetett honvédségi érdekeltségű építkezések épitési anyagokkal való ellátásának szabályozása és az anyaggal való gazdálkodás megszervezése. B/ Részleteiben: 1./ Az épitési anyagigénylés irányítása, az igényléseknek szükség szerinti elbirálása. 2./ A honvédségi közvetlen és közvetett érdekeltségű épitkezésekre megállapított épitési anyagkontingensekkel való gazdálkodás irányítása, a kontingensek terhére az Iparügyi Minisztérium által eszközölt havi utalások szétosztása. 3./ Előre nem látható rendkívüli szükségletek fedezéséhez tartalék készletek képzése. 4./ Épitési anyagok külföldről való megszerzése lehetőségének felkutatása és közreműködés a szállitási lehetőségek megteremtésében. 5./ Az osztályokon belül sürgősség szerint csoportosított építkezéseknek összhangba hozása az általános honvédelmi érdekekkel és az egységes sürgősségi program kidolgozása. 6./ Tervezési irányelvek kidolgozása az épitési anyaghelyzethez mérten. A szakosztályok által készített tervek szükség szerinti elbirálása az épitési anyag 91