Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - Máthé Gábor: A sajtóesküdtszéki eljárás szabályozása a kiegyezést követően Magyarországon / 50–60. o.

megbízás alapján Csemegi Koroly készített a bűnvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról javaslatot. E javaslatból nem lett törvény, mégis a képviselőházi bizottság által elfogadott szöveg, melyet a törvényszékeknek a kormányzat "az egyöntetű eljárás megállapítása tekintetéből" megküldött, 28 évig érvényesült a gyakorlatban. A boritólapjáról "sárgakönyvnek" nevezett, semmiféle jogerőre nem támaszkodó szabályzat volt az 189ó:XXXIII .te, a bűnvádi perrendtartás megalkotásáig, a büntetőeljárási jog alkalmazására a meghatározó. A reformkorban megkezdett és az igazságügyi átalakítás során a liberális jogászok által többször szenvedélyesen védelmezett esküdtszéki szisztéma sajnálatos módon nem került törvényi szabályozásra. Csupán az 1897:XXXIII .te. az esküdtbiróságokról, valamint az 1897:

XXXIV.te. a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről, 1900. január 1-vel hívta életre az esküdtszék intézményét. 4. Ebben a helyzetben, az 1867. évi sajtóesküdtszéki rendelet ellentmondásossága és haladóbb elődeinél jóval korlátozottabb volta ellenére is 33 éven keresztül, a burzsoá törvényesség keretein belül, leginkább szolgálta a személyi szabadságjogok védelmét. Ez a szerepe pedig különösen a kiegyezést követő évek bírósági gyakorlatában érvényesült. 24/ A bevezetőben idézett nagyszombati vegyes bíróság iratai között fellelhető' sajtóperek anyagai megerősiteni látszanak az elolab említetteket. 25/ Ezekből megállapítható volt, hogy az eljárás szabályszerűen, a rendelet előirásainak megfelelően folyt le. Mind a magánpanaszok utján, mind a kir. közvádló által indított ügyek többségében felmentő' ítélet született, noha az egyes sajtóperekben nyilvánvaló volt, hogy a bíróság elnöke az ügy reassumálása során szándékosan kívánta befolyásolni a döntésre visszavonuló esküdteket. Példaként: a kir. közvádlónak Porutín János egy román nyelvű lap szerkesztője ellen indított perében sem járt e törekvés eredménnyel, mivel az esküdtek verdiktje alapján felmentették. A magánpanasz utján indított rágalmazási perekben pedig indokoltan születtek marasztalások, amelyek pénzbirságra és fogságra szóltak. A liberalizmus kezdeti szakaszában a kormányzat mindennemű nyomása, hiábavalónak bizonyult, mert az esküdtszéki eljárás során hozott ítéletek jobban biztosították a személyi szabadságjogokat 26/, mint a dualizmus vizsgált időszakában a más szokásjogi alapon itélkező és több vonatkozásban feudális jelleget átörökített bírói fórumok. 1 Országos Levéltár (a továbbiakban OL) K 628 Nagyszombati ideiglenes vegyes kir. biróság (a továbbiakban vegyes kir. bíróság) 1869.2.cs. 476/1894. 2 A témát részletesen elemzi Kovács Kálmán

: Das Schwurgericht und die Angelegenheit der parlamentarischen Gerichtsbarkeit in den Diskussionen der Vorbereitung der Gesitzentwürfe über das Strafverfahren vom Jahr 1843-44.c. tanulmányában (sajtó alatt). 58