Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - Máthé Gábor: A sajtóesküdtszéki eljárás szabályozása a kiegyezést követően Magyarországon / 50–60. o.

ha tagjai egyhangúan kétségbevonták az esküdtek döntését. Ily esetben a soros esküdtszék elé utalhatták az ügyet. Az elmarasztaló Ítélet - pénzbírság, fogság - megsemmisítését a közvádló 24 órán, a vádlott pedig 3 napon belül az Ítéletet hozó bíróság közvetítésével kérhette, a hétszemélyes táblától. A hétszemélyes tábla a hibás ítéletet uj ítélettel nem pótolhatta, de az esküdtszéki - s bírósági Ítéleteket megsemmisíthette: - ha az eljáró hatóság nem volt illetékes, - ha az eljárás lényeges formáit megsértették, - ha a köz vád ló vagy a vádlott által előadott kéréseket a bíróság nem teljesítette, s végül - ha a sajtóvétségre a törvényt helytelenül alkalmazták. Az ítélet végrehajtása előtt az említett folyamodáson kívül más perorvoslatnak nem volt helye. A rendelet azonban lehetővé tette - a végrehajtás megkezdése után - a mérséklésre, vagy elengedésre irányuló felségfolyamodványt. Az ítéletek végrehajtását a királyi, - illetve, kerületi táblák hatáskörébe utalták. Uj bizonyítékok alapján az elmarasztalt bármikor követelhette a perújítást, ez azonban az ítélet végrehajtását nem akadályozhatta. III. 1. Az 1867. évi sajtóesküdtszéki rendelet életbelépését követően több problémáva-l találkozott a kormányzat. Az elsietett igazságügyi rendezés visszájára fordult, s alig egy hónappal később ujabb szabályozásra került sor. Az 1867. július 25-én kiadott és azonnal hatályba lépett a 307/1867. I.M.E.sz. pótrendelet, 17/ amely számos, az eljárás lényegét érintő' kérdésben, így az illetékesség, a visszavetési jog, a tolmácsok alkalmazása, a perköltség, a végrehajtás, ill. a perorvoslatok vonatkozásában tartalmazott kiegészítéseket s értelmezte a korábbi rendeletet. A minisztérium által kinevezett vizsgálóbírók működése sem bizonyult megfelelőnek, mivel megkereséseiket a törvényhatóságok többsége egyáltalán nem, vagy csak igen vontatottan teljesítette. Ezen az állapoton kívánt mielőbb változtatni az 1867. szeptember 9-i 696/IME.sz. rendelet. Mindezeket kiegészítendő' 1868-ban sorra látnak napvilágot azok a jogszabályok, amelyek az eljárás gyorsítását a bírósági elnökök jelentéstételi kötelezettségét, az alaprendeletben rögzített határidó1< pontos betartását, a fogság-büntetések egységes végrehajtását szorgalmazták. 18/ 2. Az 1867. évi sajtóesküdtszéki rendelet érvényesülését az emiitettek mellett az igazságügyi szervezet permanens alakítása is egyre inkább hátráltatta. Mint ismeretes, az 1868:LIV.tc. a polgári törvénykezési rendtartás, a bírósági szervezetben és az eljárásban alapvető' változásokat hozott. Témánk szempontjából a jelentősebbek: a perrendtartás megszüntette a kerületi táblákat, felhatalmazta a minisztériumot, hogy a birói illetékességet a megszüntetett kerületi táblákhoz tartozott sajtó perekre nézve a "törvényhozás intézkedéséig" ideiglenesen szabályozza. 19/ Lényeges változást eszközölt továbbá az országos bíróságok szervezetében is. Az 1868:LIV.tc. alapján a pesti kir.itélőtábla teljesen különvált a hétszemélyes 56