Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - KRÓNIKA - Pap Gáborné: A Somogy Megyei Levéltár évkönyveinek vitája / 546–550. o.

A kötetek anyagát vizsgálva megállapította, hogy sok tanulmány foglalkozott a mezőgazdasággal, mely a somogyi lakosság nagy részének alapvetően fontos munkája, megélhetésének alapja volt. A kereskedelem kérdéseit tárgyaló munkák közUl kiemeli a drávai hajózás történetével kapcsolatos vizsgálódást. — Országos jelentőségűnek tartja a kötetek művelődéstörténeti anyagát. Hiányolja azonban a meglevő régi térképek publikálását, valamint kevesli a demográfiai feldolgozásokat. Intenzivebben kellene foglalkozni szerinte a kisbirtok gazdálkodásával is, megvizsgálni: mit termelt, milyen technikával és milyen eredménnyel. Fontosnak tartaná a céh- és ipartörténeti témák feldolgozását is. Benda Kálmán megállapította, hogy az egész kiadványt általánosságban a komoly tudományos színvonal és igény jellemzi. Hangsúlyozta a szerkesztő kiemelkedőmunkáját, melynek során országosan ismert neveket nyert meg a kötetek szerzőjéül, miközben állandóan gyarapította a helyi kutatógárdát is. — Annak a reményének adott kifejezést, hogy ebbe a gárdába be fognak lépni a történettudomány leghűbb segítőtársai, a régészek, néprajzi kutatók és a statisztikusok is. Vjíj]ö£j^ár_oJ_y a MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa tartotta a következő előadást "A helytörténet szerepe a társadalomtörténeti kutatásokban" cimmel. Előadásában a köteteket az országos és a helyi kapcsolatának a megfogalmazása miatt is értékelte. Nemcsak Somogy közigazgatási határai közé szorított témák és szempontok irányították a szerkesztőt és a szerzőket, hanem a helyi jelenségeket is országos összefüggésekbe tudták állítani. E kötetekben összeszűkül a helyi és az országos közötti távolság, nyilvánvalóvá válik a történelem komplex volta, egy témának a másikhoz ezer szállal való kapcsolódása. Szerinte nincsenek kisszerű és provinciális témák, csak kisszerU és provinciális feldolgozások vannak. E feldolgozások szerzői pedig határozott társadalom- és gazdaságtörténeti megalapozottsággal írták cikkeiket. — Kiemelt több tanulmányt, melyben a középkori somogyi parasztság mozgása, vándorlása, vagy egy helyi megmozdulás, pl. a hídvégi "tumultus", a történeti és társadalmi háttér alapos megrajzolásával országos mozgalmak részévé válik, távlatokat kap. Javasolta, hogy a jövőben a szerzők végezzenek analitikus kutatásokat is, pl. egy meghatározott falu birtokviszonyainak megoszlására vonatkozóan az utolsó ötven évre visszamenően, vagy a somogyi ipari munkásság kit Iokulásának történetéhez, egy-egy iparág vizsgálatával. A mai somogyi társadalom anyagi fölszereltségének a felméréséhez pl. felszabadulás utáni áruhitel-akciók elemző vizsgálatát jó eszköznek tartaná. Für Lajos

x a Magyar Mezőgazdasági Múzeum osztályvezetője a helytörténet és a gazdaságtörténet kapcsolatáról, szoros összetartozásáról tartott korreferátumot . Gazdaságtörténeti adatokat feltárni anélkül, hogy ne támaszkodjunk a helytörténeti kutatás eredményeire, csak egyoldalúan vagy hibásan lehet, — állapította meg. Hogy mennyi a feltárni való még egy szűk kis tér gazdaságtörténetében is, azt a vitára bocsátott öt kötet mutatja. E kötetek kapcsán egész kis tudományos bázis alakult ki a Somogy megyei Levéltár körül. Az előadó az Evkönyvek témagazdagságáról szólva kiemelkedőnek találta az uradalmak történetét vizsgáló tanulmányokat. Ezek a tanulmányok támaszkodhatnak a legbővebb forrásanyagra, hiszen iratokat 547