Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - KRÓNIKA - Bemutatjuk új igazgatóinkat / 497–502. o.

kásmozgalom kapcsolatáról, a magyar kortörténetirás kérdéseiről, a népi demokratikus korszak témaköréből orosz, angol és német nyelven is jelentek meg tanulmányai. Több magas kitüntetés tulajdonosa, s a "Fővárosunk története 1242-1972" cimü kötet, amelynek szerkesztése és részben szerzője is volt, a Kiadói Főigazgatóság nivódiját is elnyerte. Schneider Miklós dr. A Nógrád megyei Levéltár igazgatója 1933-ban Székesfehérváron született. Apja akkor Fejér megye (majd 1936-tól Vas megye) főlevéltárnoka volt. A középiskola elvégzése után a budapesti Pedagógiai Főiskolán történelemorosz szakos oklevelet szerzett, majd a Nógrád megyei Jobbágyi községben tanított. 1958-ban került a Szentesi Állami Levéltárba. Szentesi évei alatt szerezte meg Szegeden a tudományegyetemi képesítést, ugyancsak történelem-orosz szakon. 1968. január 1-én került az ekkor szervezett Nógrád megyei Levéltár élére, ahol elsődleges feladatát a rendelkezésére bocsátott ideiglenes épület berendezése és az anyag hazaszállítása jelentette. A levéltári munka elméleti és gyakorlati kérdéseivel való foglalkozást már Szentesen megkezdte, mert legfőbb érdeklődési területének magát a levéltári anyagot tekinti, illetve azt a folyamatot, ahogyan a holt dokumentum- a levéltáros munkája nyomán - a történetírás forrásává válik. Jelentős szerepet vállalt forráspublikációk anyagának gyűjtésében és szerkesztésében. Nógrád megye feudális-kori összeirásaiból készült történeti statisztikai összeállitásai hézagpótlóak. Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia és a Szovjetunió néhány központi és területi levéltárában Hungarica-gyüjtést végzett, illetve szakmai tapasztalatcserén vett részt. Simonffy Emil dr. a Zala megyei Levéltár igazgatója Debrecenben született 1928-ban. Középiskolai tanulmányait itt végezte, majd a Debreceni Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem-földrajz szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Szabó István professzor tanítványaként ismerkedett meg a történelemtudománnyal és az ő vezetésével készítette el egyetemi doktori disszertációját (Úrbéri birtokrendezések Zala megyében a jobbágyfelszabadítás után). 1958-ban szerzett a Debreceni Tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet és 1968-ban fejezte be a marxista-leninista esti egyetemet. 1949-től 1965-ig Debrecenben, Nagykanizsán és Zalaegerszegen volt középiskolai tanár, majd 1965 január 1-én került a Zalaegerszegi Állami Levéltárba, ahol szorosan vett levéltári munkája mellett kezdettől fogva jelentós publikációs tevékenységet is folytatott. Történetkutatói munkássága elsősorban a XIX. századi agrártársadalom problémáinak feltárására irányul, de kiterjed a helytörténet, közigazgatástörténet és művelődéstörténet kérdéseire is. A "Somogy megye múltjából" c. levéltári évkönyvben, továbbá az Agrártörténeti Szemlében, Zala megyei és levéltári központi kiadványokban rendszeresen jelennek meg tanulmányai. 501