Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - FIGYELŐ - Kállay István: A müncheni XII. Nemzetközi Genealógiai és Heraldikai Kongresszus / 461–463. o.

VI. Azt hiszem, a nálunk egyre nagyobb teret hóditó írásos ismeretterjesztés (olvasókönyvek, megyei ismeretterjesztő folyóiratok vagy évkönyvek stb.) sokkal szélesebb körökhöz jutnak el, mint Franciaország említett kiadványai, több helytörténeti tudományos eredményt is produkálnak levéltáraink. A diákokhoz viszont közelebb férkőznek a francia módszerek, a diákokban valószínűleg mélyebb benyomást is keltenek. Nálunk is várható olyan iskolareform, amely szerint legalább egyes középiskolai osztályok az eddiginél nagyobb gondot fordítanak a történelemoktatásra. A francia levéltáraknak ezen a téren sok egészséges ötlete van, melyek körül többet át is vehetnénk, mások pedig talán gondolatokat ébreszthetnek bennünk a tanuló ifjúság körében végzendő ismeretterjesztéshez. Sajnos, az is igaz, hogy mind a hasonló méretű kiállítások, mind az írásbeli ismeretterjesztés, mind a propaganda megszervezéséhez az a három dolog is kell, amit Montecuccoli a háború folytatásához tartott elengedhetetlenül szükségesnek. KÁLLAY ISTVÁN : A müncheni XII. Nemzetközi Genealógiai és Heraldikai Kongresszus 1974. szeptember 9-13. között Münchenben rendezték a XII. Nemzetközi Genealógiai és Heraldikai Kongresszust. Az elhangzott előadások kötet formájában látnak napvilágot, részletes ismertetésükre ekkor kerül sor. A már eddig is megnyilvánult érdeklődésre való tekintettel azonban szükségesnek látszik rövid előzetes áttekintést adni a Kongresszus munkájáról. A kétévenkénti nemzetközi kongresszusokat a genealógiai és heraldikai egyesületek nemzetközi szövetsége rendezi. Az utolsókét kongresszus — 1970-1972-ben — Bécsben és Lüttichben volt. A bécsi kongresszuson több magyar szakember vett részt, illetve tartott előadást. Erről a kongresszusról és kiadványairól a Levéltári Közlemények és Szemle hasábjain több ismertetés látott napvilágot. A Kongresszus, mint azt elnevezése is mutatja, két nagy — geneológiai és heraldikai — ágazatban végezte munkáját. Számadatai igen imponálóak: a genealógia hat szekciójában 48, a heraldika kilenc szekciójában 41, összesen 89 előadás hangzott el. Ez önmagában is mutatja az e tudományágazatok iránt megnyilvánuló érdeklődést. Az előadásokat minden szekcióban élénk, kötetlen vita követte, ugyancsak nagy számú résztvevővel. 461