Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - FIGYELŐ - Szinkovich Márta: D. A. Csugajev: Archeográfia és forráskutatás / 445–454. o.

zásokat elősorolva: az SZKP KB mellett müködő Marxizmus-Leninizmus Intézet hozzákezdett Marx-Engejs Összegyűjtött Müvei második kiadásához, megkezdte Lenin 55 kötetes összes Müveinek kiadását. Emellett számos egyéb, eszmei-politikai szempontból alapvető'mü látott napvilágot, mint pl. a Párt kiemelkedő' harcosainak összegyűjtött cikkei, beszédei, vagy az SZKP kongresszusainak és konferenciáinak iratai és anyagai, stb. A szerző' kiemeli, hogy az IMEL dokumentum-köteteinek egy része a szövetségi köztársaságok pártszervezeteinek történetére vonatkozó forrásanyagok publikálását is megkezdte. A szovjet társadalom történetére vonatkozó forrásközlések egyre erőtel jesebb mértékben kezdtek foglalkozni a Kommunista Pártnak a gazdasági építés területén folytatott tevékenységével, s ezek a kiadványok általában többkötetes, mélyreható munkák. Ezek között sorolja fel pl. a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett müködő Központi Statisztikai Hivatal és helyi szervei által kiadott statisztikai gyűjteményeket. — A szovjet korszak külpolitikájára vonatkozó kutatásokat segiti a diplomáciai források közrebocsátására szervezett Bizottság tevékenysége, amely részben a forradalom előtti Oroszország külpolitikai dokumentumait adja ki hat sorozatban, részben megjelentet egy sorozatot, amely a "Szovjetunió külpolitikai dokumentumai" cimet viseli, s amelyet 1957-ben kezdtek közzétenni. Emellett a szovjet korszak történetére a téma vonatkozásában több tematikus gyűjtemény is megjelent: a Szovjetunió kormányfőinek levelezése; Anglia és az USA a Nagy Honvédő' Háború éveiben; dokumentumgyűjtemény a szovjet-francia kapcsolatokról stb. — A nemzetközi proletárszolidaritás tényeit dokumentálja az intervenciós háborúk időszakáról készített kiadványsorozat, amelyben a SZU levéltárain kivül a szocialista országok levéltári anyagai is szerepelnek, s "e körülmény pozitívan jelentkezett a dokumentumgyűjtemények tartalmában." A NOSZF 40. évfordulójára a különböző'szovjet tudományos intézetek több mint 150 dokumentumgyűjteményt adtak ki. Ezek között a legjelentősebb a 10 kötetre tervezett "A Nagy Októberi Szocialista Forradalom" cimü sorozat, amelyről a szerzőnek az a véleménye, hogy "a megelőző kiadásoktól eltérően itt teljesebben mutatták be a forradalmi tömegszervezetek, a szovjetek, a gyári és üzemi bizottságok, a szakszervezetek, a katona- és parasztbizottságok tevékenységét. Másrészt azt az észrevételt teszi, hogy ez a tudományos intézetek archeográfiai tevékenységének gyenge oldalait is mutatta, nevezetesen azt,, hogy nem volt kielégitőa tervezés, s ennek következtében több kiadványban ismétlődtek ugyanazok a dokumentumok, vagy pedig nem egyszer már publikált források nyomtattak ki újólag. Egy másik kiadványsorozattal kapcsolatban —, amely egyébként a szerző szerint jól bemutatta a munkásosztály vezető szerepét az ipari építés periódusában — megjegyzi, hogy ugyanakkor fogyatékosságuk e köteteknek, hogy "gyengén tükröződnek bennük a szocializmus építésének nehézségei." A szovjet hatalom első éveinek történetét bemutató forrásanyag publikálásával kapcsolatban azt a kívánalmat hangoztatja, hogy a még meglevő, kevéssé kidolgozott és vitás kérdéseket kellene megvilágítani. Megkezdődött az ötvenes évek végén a szovjet épités időszakának történeti forrásai közrebocsátása is, elsősorban tematikus kötetek formájában: pl. a munkásellenőrzés és az ipar nációnál izálása témaköréből. Csugajev azt állapítja meg, hogy 25 449