Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - ADATTÁR - Komjáthy Miklós: Titkos konferenciai jegyzőkönyvek 1872-ből / 437–443. o.

KOMJÁTHY MIKLÓS : Titkos konferenciai jegyzőkönyvek 1872-ből A cimben szereplő titkos szó nem "Blickfang"-os jelző'akar lenni, mint amilyen jelzővel nem nagy figyelemre méltatott tudományunkat igyekszünk vonzóbbá tenni a szélesebb olvasóközönség számára. A három értekezlet, amelynek jegyzőkönyveiből az 1872. február 17-inek szövegét teljes egészében, a február 18-inak mintegy felét közli Heinrich Lutz bécsi történész-professzor Kari R. Stadlernek, a linzi Johannes Kepler Főiskola tanárának tiszteletére kiadott ünnepi kötetben/l/, valóban, a szó eredeti és közhivatali értelmében is, szigorúan titkos jegyzőkönyvek voltak. 1872 február 17-én, 18-án és 19-én Ferenc József, Albrecht főherceg tábornagy (netáni háború esetére kiszemelt hadseregfőparancsnok)Andrássy Gyula gróf külügyminiszter, Báron Franz Kuhn von Kuhnenfeld altábornagy, birodalmi hadügyminiszter és Friedrich von Beck-Rzikowsky vezérkari ezredes, jegyzőkönyvvezető részvételével tartott három értekezlet, amelyen, természetesen az uralkodó elnökölt, csupán időben válik szét. Mind a három napon át ugyanazt a kérdést tárgyalták, a három jegyzőkönyv tehát tulajdonképpen egyetlen konferenciának három részre tagolt protokolluma. Andrássy Gyula külügyminiszteri tárcájának átvételekor, amint Ferenc József a 17-i megbeszélést megnyitó szavaiban mondta, alapelvévé tette, hogy a Monarchia külpolitikáját mindenkor a katonai érdekekkel és lehetőségekkel összhangban fogja irányítani. A külügy és a hadügy korrelációját az adott körülmények között és ebben az értelemben kívánta megtárgyaItatni az uralkodó a titkos konferencián. A jegyzőkönyvek szövegéből világosan kitűnik, hogy a konferencia összehívását Andrássy Gyula szorgalmazta. A protokollumokat, mint a résztvevők felsorolásánál láttuk, Beck-Rzikowsky vezérkari ezredes, a katonai Iroda főnöke vezette. A jegyzólcönyvek az ő kézirásában maradtak fenn. Lutz feltételezi, hogy e fogalmazótok alapjául a tárgyalások alatt készített jegyzetek szolgáltak. Az első jegyzökönyvet az értekezlet másnapján, február 18-án, a 18-it és a 19-it pedig 19-én öntötte formába Beck ezredes. A protokollumokat, a minisztertanácsi jegyzőkönyveknél szokásos módon, észrevételeik megtétele végett, körözték a résztvevők között. Albrecht főherceg 20-án, Andrássy 22-én,Kuhn pedig 23-án nézte át mindhárom jegyzőkönyvet. A résztvevők mindegyike javított egyet s mást Beck szövegén, legtöbbet Andrássy Gyula. Maguk az alapszövegek is sokat elárulnak a titkos konferencián tanácskozók külpolitikai nézeteiről; az utólagos javítások és betoldások pedig még élesebb megvilágításba helyezik ezeket a nézeteket. Mint a legtöbbet módosítóét, legélesebben Andrássy Gyuláét. Lutz a jegyzőkönyv-szövegek s a javítások alapján igyekszik megállapítani, hogy mi jellemezte az Andrássy-korszak kezdetén az Osztrák-Magyar Monarchia kül437