Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - ADATTÁR - Iványi Emma: Szörényi Gábor ítélőmester, alországbíró (megh. 1708) / 409–413. o.

1702-ben, Dvornikovics János személynöki itélőmester halála után, a nádor ja vas latára (13) Klobusiczky Ferenc személynök őt nevezte ki ité lóm esterévé s tiszt­ségében 1708-ig meg is maradt. Szokás szerint átvette hivatali elődjének irattárát s királyi parancsok alapján folytatta a korábban megkezdett pereket.(14) 1702. december 7-én, a Kassai Bizottság tisztujitása alkalmával nemesi ül­nökké (assessorrá) nevezték ki, a Bizottságban a kassai kerület nemességét képvisel­te. (15) A Bizottság többi tagjával közösen intézett ügyeken kívül külön feladatként bizták rá az igazságtételt a hét hajduvárosnak Bihar és Szabolcs megye elleni, túl­adóztatásról szóló panaszában, amely később, uj királyi parancs következtében, csak Szabolcs megyére korlátozódott.(16) Alispáni tisztét ekkor is megtartotta. A Kassai Bizottság több alkalommal foglalkozott is Abauj megye vitás adóügyeivel, elszámolási különbözeteivel, amelyek a megye és a királyi hadipénztár között merültek fel.(17) 1703 elején súlyosan megbetegedett. Szörényi Zsigmond püspök attól félt, hogy ellenségei lassan ölő szerrel megmérgezték: "... kegyelmednek azon a földön a megitetistől is köll magát oltalmazni; ollyat is szoktak adni, akttol az ember mingyárt meg nem hal, hanem fél esztendeig sőt esztendeig is csak gornyadoz belé, de a vige halál szokott lenni; az ollyan ellen is jó a Teriaka.(18) Ott kegyelmednek elég irigye vagyon, mert minden jónak és előmenetelnek irigye szokott lenni."(19) 1703 nyarán, a Rákóczi szabadságharc kitörése után visszavezényelték a kassai kerületbe az onnan már nyugat felé útnak indított Montecuccoli-ezredet, amelynek élén Montecuccoli Hercules állt. Az ezred túlnyomórészt Szörényi megyé­jében, Abaujban helyezkedett el, majd később több egysége a kuruc hadaktól kö­rülzárt Kassára szorult, a katonai előljárókkal együtt. Amikor a városból már nem lehetett a szomszédos falvakba kijárni, nagy gondot okozott az egyre gyérülő' kész­letekből a nagy számú katonaság ellátása. Ekkor történt, hogy Szörényit és a Kassai Bizottság alelnökét, Pettes András püspököt a katonaság takarmányrejtegetéssel is megvádolta és rekvirálással fenyegette.(20) A Kassára menekült nemesség saját kész­leteinek egy részét a katonaság ételére , italára fordította , igy Szörényi Gábor is 1704. szeptember 1-én, a kassai kerületi hadipénztáros nyugtája szerint, 34 rajnai forint értékű egy hordó bort adott át.(21) Mint a Kassai Bizottság nemesi ülnöke ("pro parte nobilitatis assessor") fize­tést is kapott, mégpedig Edscheidt János Antal bizottsági titkár 1704. október 14-i kimutatása szerint kinevezésétől, 1702. december 7-től kezdve a fenti napig össze­sen 251 (rajnai) forint 54 1/2 krajcárt.(22) Kassa városát 1704 őszén a császáriak átadták a kurucoknak. Szörényi Gábor csatlakozott az elvonuló Montecuccoli-ezredhez és feleségét, gyermekeit, birtokait, ingóságait hátrahagyva Bécsbe ment. Montecuccoli Hercules, a korábbi éles viták ellenére, szép bizonyítványt állított ki számára az ostrom alatt tanúsított király— hűségéről .(23) A Pozsonyba, Bécsbe, Horvátországba menekült országos méltóságok azonnal felvették vele a kapcsolatot, hírekért ostromolták, elsősorban a Kassai Bi­zottság elnöke, Csáky Zsigmond, (24) és Simoncsics Horváth János, (25) aki 1708-ban személynök volt. 1705 folyamán a Haditanács megindította a vizsgálatot Kassa átadásának kö­rű I menye iről. A Haditanács kívánságára a magyar kancellária felszólította Szörényi 410

Next

/
Thumbnails
Contents