Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - ADATTÁR - Iványi Emma: Szörényi Gábor ítélőmester, alországbíró (megh. 1708) / 409–413. o.

IVÁNYI EMMA : Szörényi Gábor itélőmester, alországbiró (+1708) Köznépnemesi tisztségviselő'sokoldalú tevékenységét követhetjük nyomon Szörényi Gábor alispán, személynöki itélómester, alországbiró (+ 1708-ban) pályafutásának alább következő'váz latos leírásában. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás terén elérte mindazokat a tisztségeket, amelyeket a XVII. század végén a joghoz, igazgatáshoz, katonáskodáshoz értő birtokos középnemes megkaphatott. Minden esélye megvolt a további emelkedés, az alnádori, sőt személynöki tisztség és a bárói cim elnyeréséhez is, azonban pár hónappal alországbirói kinevezése után meghalt. (A család 1772-ben kapott bárói rangot.) Nyitra megyei családból származott, előneve kisszörényi, apja Szörényi Mihály,(1) testvérbátyja Szörényi Zsigmond dömösi apát, nyitrai olvasókanonok, nyitrai püspöki helynök, majd traui címzetes püspök, (2) felesége pedig Geőcze Klára volt.(3) Szörényi Zsigmondot, Gábort és Lászlót egy 1696. évi nádori adománylevél — amely megerősitette őket a család által régóta bírt Nyitra megyei Felső és Alsó Szőlős birtokában, — együtt emliti, (4) azonban rokoni fokuk közlése nélkül. Szörényi László ugyancsak egyházi férfiú volt.(5) 1694-ben Szörényi Gábor az egri káptalannak, és Abauj megyének jegyzője voltv ekkor tiltakozott a nyitrai káptalan előtt az ellen, hogy apja, Mihály és a család több tagja egy Szentgyörgy nevű pusztát elidegenitsen.(ó) 1697-ben már mint Abauj megye alispánja tűnik fel.(7) Ezt a tisztségét 1704 őszéig gyakorolta, amikor is a Rákóczi Ferencnek feladott Kassáról Bécsbe menekült. 1698 végén a nemrégen (1697 végén) alakult Kassai Bizottság tisztikarának jelölésékor egyike volt azoknak, akikre a Bizottság titkári tisztét kívánták bizni.(8) A pozsonyi a budai és a kassai — az ugyancsak 1697-ben alakult bécsi Ministerialis Deputatio fennhatósága alá tartozó — három rendi bizottság feladata a hozzájuk tartozó országrészek adóügyének, katonaellátásának intézése volt.(9) A Kassai Bizottsághoz (10) a Tiszán inneni és túli megyék, valamint a Részek megyéi tartoztak, elnöki tisztét Csáky István országbíró, majd halála után (1699) fia, Csáky Zsigmond viselték. A Bizottságban minden rendnek megvolt a maga képviselője. Adatok hiányában nem tudjuk, megtörtént-e ekkor Szörényi titkári kinevezése, később azonban a Bizottság ülnökeinek sorába került. Feltehetőleg mint Abauj megye alispánjának támadt összeütközése 1699-ben a német katonasággá 1.(11) A katonai kihágások ügyében el sőfokon a három uj rendi bizottság döntött, ebben az esetben a Kassai Bizottság. A Bizottság próbált is igazságot szolgáltatni az ügyben, amelyet 1700 májusában magasrangu katonai szakértőknek és Nigrelli Octavianusnak, a kassai kerület főparancsnokának mint a Bizottság mellé kirendelt tábornoknak jelenlétében több ülésen is tárgyalt. Döntést hozni azonban nem tudtak, ezért az ügyet a király elé terjesztették.(12)