Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - Egey Tibor: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye központi iskolánkívüli népművelési bizottsága, 1923–1945 / 323–351. o.

alól, de megláttatja egyéni és társadalmi tragédiájukat, s megőrzi hagyatékukból azt, ami maradandó érték. Az érvényben lévő szabályrendelet adta jogával élve 1927-ben Agorasztó Tivadar alispán elrendelte, hogy a városok és a községek 1928. január elsejével kezdődően állami egyenes adóbevételük 6%-át kötelesek a népmüvelés céljára fordítani. Az összeg 10%-a központi hozzájárulás cimén, további 10%-a az un. népművelési alapra a Bizottság csekkszámlájára átutalandó. A többi helyben használható fel. A gondnokok tiszteletdijáról is intézkedik a rendelet: a megtartott népművelési előadások után kifizetendő' honoráriumnak 20%-a illeti meg ó1<et (a költségvetésben ennyi tervezhető' részükre). (65) Ezzel az utasitással megteremtették a Bizottság működésének szilárd anyagi alapját, a gondnokokat pedig anyagilag is érdekeltté tették; sőt arra ösztönözték őket, hogy minél több előadást, tanfolyamot szervezzenek. A Bizottság a befolyt összegből (66) diapozitiveket, filmeket, vetítőgépeket, rádiókat vásárolt és azokat a helyi bizottságokhoz eljuttatta. Szigorúan számonkérték azok felhasználását. (67) Gondoskodtak a központi előadók kiküldéséről is. Az iratokból, adatokból megállapítható, hogy megindult a Bizottságnak, illetve az Elnökségnek de facto hivatallá történő' átszervezése. A Bizottság, az Elnökség mellett kialakul azok hivatala, amelyik a titkár vezetésével az ügyek tényleges intézőjévé lesz. Ez a belső' átalakulás "észrevétlenül" és fokozatosan ment végbe, a vármegyei tisztikar bábáskodása mellett. A helyi bizottságokat közvetlenül a megyei Bizottság, illetve annak hivatala irányítása alá vonták. Elrendelték az önálló iktatást, az önálló pénz. és vagyonkezelés bevezetését. Az önkormányzatok kötelesek voltak a költségvetésükben népművelési célra beállított összeget a bizottságok takarékkönyveire átutalni. Pontos és mindenre kiterjedő' negyedévi rész- és évvégi összefoglaló jelentést tartoztak a gondnokok készíteni. Költségvetésüket, munkatervüket a Bizottság hagyta jóvá, pénzügyi beszámolójukat pedig ellenőrizte és külön láttamoztatta a vármegyei számvevőséggel. Bocsánczy azt is elérte, hogy közvetlen munkatársai száma megnőtt. A VKM szolgálattételre 5 főt osztott be mellé, külön 2 gépirónő és egy altiszt is segitette munkáját. A Bizottság ujabb hivatali helyiségeket kapott alispán-elnökétől. 1929-to

I kezdve találkozunk az iratokon a következő' elnevezésekkel: "PPSK.vm.Központi Iskolánkivüli Népművelési Bizottsága", "PPSK.vm.Központi Iskolánkivüli Népművelési Hivatala", illetve: "megyei népművelési titkár", "megyei népművelési hivatal vezetője." (68) A kétféle elnevezés egymást váltogató megjelenése is a hivatallá szerveződés biztos jele. Még az ügykörök is kialakulnak: külön személy foglalkozik az analfabéták oktatásával, külön személy az ismeretterjesztő előadásokkal és a tanfolyamokká\

r a könyvtárügy, a diafilmtár és a pénzügyek szintén egy-egy személyhez kötődnek.(69) Ez a gyakorlat a Bizottság megszűnéséig megmarad - sőt később az előadók száma (1938 után) emelkedett. 336