Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - Egey Tibor: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye központi iskolánkívüli népművelési bizottsága, 1923–1945 / 323–351. o.

mUvelési titkár tehetségének, munkájának tudnának be. A siker titka a körülményekben rejlett, s ezek a körülmények mélyen társadalmiak voltak. Az ellenforradalmi rendszer belső bajai a korábbi évek viszonylagos nyugalma után egyre jobban megmutatkoztak. Közeledett, majd kirobbant a gazdasági válság, erősödött a munkásmozgalom s a kormányzati életben megkezdődött a jobboldal előretörése . A klebelsbergi neonácionalista nemzetnevelés hivei közül azok - a minisztériumi osztálytanácsostól a falusi tanítóig - akik a hazai népművelés különböző irányító és végrehajtó posztján álltak, sajátságosan reagáltak az eseményekre. Jóllehet a szociális igazságtalanságokat maguk is érzékelték, (ól) mégis az osztályellentétek megnyilvánulása számukra csak a társadalom "gyógyítható betegségét" jelentette. Ennek okát a hazai (és megyei) hallatlan kulturális elmaradottságban látták. Az okot az okozattal felcserélve őszintén hitték, hogy a küldetésük és a feladatuk az, hogy a nép kulturális felemelésén fáradozzanak, mert: a tudás a gazdagodást is magával hozza. A "kihívásra", amit 1919 emléke és a magát egyre jobban megmutató munkásmozgalom jelentett, a válasz a nép nevelése volt, és a népen egyértelműen csak a parasztságot értették. (62) Az elképzelés megfelelt a vármegye vezetői egy része elgondolásának is. Ez a csoport (Agorasztó, Erdélyi (63) alispánok, Ney Géza főjegyző, bizonyos vonatkozásban Preszly Elemér főispán), amelyikhez a járási tisztikar egy része is tartozott, a megyei vezetést a kezében tartotta. A belügyi kormányzatnak sem 1929-ben, sem később sem sikerült a csoportot egészen 1937-ig a nyeregből kiütnie. Valamennyien a mindenkori Bethlen párt balszárnyához tartoztak, ugyanakkor, mert a régi vármegyében nevelkedtek, élő nosztalgiával hordozták magukban a vármegyei gondolatot, közismerten angol barátok, liberálisak és németellenesek voltak.(64) Trianon igazságtalanságát hirdették, de a megoldást nem fegyveres utón képzelték el, hanem a határreviziót a nemzetközi megértéstől várták. Az erőt, amelyik a nemzetet megújítja, ők is a parasztságban vélték meglelni és változatlanul hitték, hogy mint a nép urainak, annak vezetése és felemelése a jövőben is az ő feladatuk. A minisztériumban, a megyei és a helyi bizottságokban dolgozók tehát egyet akartak - egymásra találtak, egymást támogatták. Valláserkölcsi alapon állva az általuk legkorszerűbbnek tartott tudásanyagból a legtöbbet akarták nyújtani a falunak. Hirdették a felekezeti békét, és nem szűntek meg hangoztatni: a népművelésnek politika mentesnek kell lennie. Ezt a sajátságos, eklektikus nevelési, ideológiai felfogást terjesztette éveken át a Pestvármegyei Népművelési c. folyóirat, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Központi Iskolánkivüli Népművelési Bizottságának a hivatalos lapja. (A folyóirat feldolgozása is külön tanulmányt érdemelne, hiszen páratlanul gazdag neveléstörténeti dokumentum.) Valójában az osztályalapon nyugvó, osztály ura Imát biztosító, ugyanakkor szavaiban osztályok felett álló, nemzeti egységet hirdető ideológia hordozóival állunk szemben; akiket a történelem végső soron fel nem menthet tévedéseik 335