Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - Egey Tibor: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye központi iskolánkívüli népművelési bizottsága, 1923–1945 / 323–351. o.

Sok adatot nyertünk a vármegyei hivatalos lapból (13) és a Bizottság folyóiratából, amelyik 1929-1937 között Pestvármegyei Népmüvelés cimmel jelent meg. A Bizottság 1928-ban és 1929-ben évkönyv formájában publikálta a tevékenységéről szóló közgyűlési beszámolót; (14) adatokkal ez a két kiadvány is bőven szolgált. A városi, községi népművelési bizottságok irataival eddig nem, illetve csak azok nyomaival találkoztunk. A helyi bizottságok iratait ugyanis külön iktatták, azokat a gondnokok kezelték, és többnyire lakásukon, a lelkészi hivatalban vagy az iskolában tartották és tárolták, vagy, ahol ilyen volt, a kultúrházban. (15) Egyedül, ha töredékesen is, Nagykőrös város népművelési bizottságának iratai maradtak meg az 1924-1936 közötti Időből. A Bizottság néhány utasitása, intézkedése itt megtalálható. (16) A szakkatalógusok a "népmüvelés módszertana" címszó alatt tartják nyilván Katona Géza 1942-ben megjelent Népművelési Útmutató-ját. A cim nem fedi a tartalmat. Ez a rövid, 56 oldalas, igen világosan, közérthetően megirt munka tulajdonképpen a törvényhatósági népművelési bizottságok hivatalainak ügyviteli szabályzata, ügyrendje. (17) A szerző munkája előszavában közli: "A rendeleteken kivül a gyakorlatban kialakult elvek, meghonosodott eljárások sem kerülték el a figyelmemet." Ezek az elvek és eljárások javarészt a Bizottság gyakorlatában születtek meg, a munka irója elsősorban onnan ismeri azokat. Katona Géza ugyanis 1925-től 1927-ig a kecskeméti kerületi népművelési bizottságnak, majd Kecskemét thj. város népművelési bizottságának volt a titkára. Kecskemétről helyezte át a kultuszminiszter vármegyei népművelési titkárnak Győrbe. Onnan 1939-ben Pest vármegye népművelési titkári székébe került és a titkári teendőket 1944 derekáig itt látta el. (18) Útmutatója munkánkat megkönnyíti, mert a Bizottság tevékenységének ügyviteli, ügyrendi részét tárgyalnunk nem kell. Ujat mondani tudniillik ezen a téren nem tudunk, csak egy-két adattal áll módunkban Katona Géza irását kiegészíteni. A Bizottság megalakításának előzményeiről A Tanácsköztársaság leverése után létrejött és egymást gyors tempóban felváltó kormányok kultuszminisztereinek (Imre Sándor, Huszár Károly, Ha Mer István, Vass József) az ellenforradalmi rendszer belső, átmeneti ingatag volta, és nehéz pénzügyi helyzete miatt nem volt módjuk arra, hogy konstans, átfogó művelődéspolitikai rendszert dolgozzanak ki, illetve, hogy annak megvalósításához hozzáfogjanak. Nevelési céljaikat csak tételszerüen fogalmazták meg.(19) A húszas évek elejére voltaképpen két, azonos célú, de a megoldást illetően egymástól eltérő nacionalista neveléspolitikai irányzat bontakozott ki: a keresztény nemzeti gondolat és az Imre Sándor féle nemzetnevelés irányzata. Simon Gyula helyesen mutatott rá arra, (20) hogy a keresztény nemzeti gondolat hirdetői a teljes reakciót képviselték, akik még a liberálisok demokratizmusát is sokallták és tagadták. A nemzetnevelés hivei nem zárkóztak el teljesen a szociális és a művelődési reformok elől, és a nemzetiségi kérdésben is tárgyi-